Az ápolóhiány: egy komolyabb kihívás, mint a szakorvosok számának csökkenése? - WEBBeteg

Az EU átlagához képest 25 százalékkal kevesebb a magyar kórházakban az ápoló, hatnál kevesebb nővér jut ezer betegre. Több tucat állásajánlat vár a leendő dolgozókra, nem csupán a fiatalokra. Amíg nem találnak megfelelő szakdolgozót a klinikák, bérnővért alkalmaznak.

Ápolónőből hazánk gyengén ellátott ország: 5,3 nővér jut ezer főre. Az uniós átlag 8,4, Cipruson és Bulgáriában a legrosszabb a helyzet. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara idei becslése szerint mintegy 40 ezer ápoló hiányozhat az egészségügyből. Van olyan kórház, ahol már nem található 40 év alatti dolgozó, többen visszajárnak nyugdíj mellett is dolgozni. Számos kórházi osztályon a minimum elváráshoz képest 30-40 százalékkal kevesebb nővér dolgozik. Ez krízishelyzet, amit eszerint kell kezelni - közölte korábban a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke.

A szakápolóhiány alapvető oka egész Európában a kettős demográfiai kihívás. Egyik oldalról a kihívást az egészségügyi szolgáltatások iránti keresletet növelő idősödő népesség és a nyugdíjba vonuláskor pótlásra szoruló, idősödő egészségügyi munkaerő jelenti. Az EU-ban az orvosok több mint egyharmada és az ápolók negyede 55 év feletti, és várhatóan az elkövetkező években nyugdíjba vonul - olvasható az OECD jelentésében (amely itt érhető el angol nyelven).

A fiatalok körében másrészt csökkent az egészségügyi szakma iránti érdeklődés: 2018 és 2022 között az uniós országok több mint felében kevesebben érdeklődtek az ápolói karrier iránt, mint a korábbi években, ezért jelentős kihívás a növekvő szükségletek kielégítéséhez elegendő számú fiatal toborzása.

Az egészségügyi munkaerő tervezése kulcsfontosságú a hatékony szakpolitikai döntések meghozatalához, valamint a kellő mennyiségű és megfelelően képzett egészségügyi dolgozók biztosításához. Az egészségügyi munkaerő válságának kezeléséhez egy komplex megközelítés elengedhetetlen: rövid távon a munkakörülmények és a javadalmazás javítása meghatározó szerepet játszik a szakma vonzerejének növelésében és a jelenlegi egészségügyi szakemberek megtartásában.

Mire lenne szükség az OECD szerint?

A fővárosban és számos vidéki kórházban is a szakemberek elöregedése okozza a legjelentősebb gondot. Sok tapasztalt szakdolgozó közel áll a nyugdíjhoz, és ennek következtében gyakran vállalnak éjszakai ügyeleteket. A hiányzó ápolók pótlására leggyakrabban bérnővérek bevonására kerül sor, akik így extra műszakokat vállalnak, hogy enyhítsék a feszített helyzetet.

Egy budapesti ápolónő, aki kérte név elhallgatását, megosztotta tapasztalatait: általában heti egy alkalommal szükséges számára a bérnővérkedés, így ez a lehetőség jól illeszkedik a pihenőnapjához. Előfordul, hogy az osztálynak szakápolóra van szüksége, ilyenkor pedig külön díjazás jár bizonyos feladatokért, mint például az infúziók bekötése. Azonban megemlítette, hogy ennek a munkavégzésnek van néhány hátránya is: az osztályon folyamatosan változó körülmények miatt nem tudja megismerni a betegeket, és a kollégákkal sem alakulhat ki közvetlen, személyes kapcsolat. Ennek ellenére a havi extra jövedelem, ami több tízezer forintot jelent, jól jön számára.

Az MESZK honlapján több szakdolgozói állás között lehet böngészni: ápolót, diplomás ápolót, sürgősségi szakápolót, műtős segédet, asszisztenst keresnek a fővárosban, egyebek mellett szülésznőt és gyógytornászt is alkalmaznának vidéken. Nem csupán ápolókból van hiány, védőnőből is kevesebb van.