Putyin számára kulcsfontosságú, hogy a jövő évben is megőrizzük a Fidesz hatalmát.
Oroszország most már nem titkoltan próbál befolyásolni a magyar választási folyamatokat. Mennyire lehet ez kellemetlen a Fidesz számára a szavazók szemében? Ráadásul milyen álláspontot képvisel Magyar Péter az orosz kapcsolatokkal kapcsolatban? Ezt a kérdéskört jártuk körbe, és két szakértőt is megkérdeztünk a témával kapcsolatban.
Hol vannak már a tavalyi kételyek Magyar Péterrel kapcsolatban! Sokan emlékezhetnek még arra, hogy 2024 első felében a politikust szakértők és ellenzéki hangok éles kritikák kereszttüzébe állították, mivel úgy vélték, nem volt elég határozott Oroszországgal szemben. Azóta azonban, úgy tűnik, visszatért a megszokott politikai dinamika: az ellenzék vezetője most már határozottan fellép az orosz beavatkozási szándékok ellen. Nem meglepő ez, figyelembe véve, hogy a putyini érdekek most őt célozzák meg. Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Bizottság "hatalomváltást kíván elérni" Magyarországon. A hírszerzés azt is megjegyezte, hogy Ursula von der Leyen a Tisza elnökét, Magyar Pétert látja a legesélyesebb jelöltként a miniszterelnöki posztra, és már jelentős anyagi, adminisztratív, média- és lobbierőforrásokat mozgósítottak Magyar Péter támogatására.
A történteket az ellenzéki közvélemény úgy értelmezte, hogy Oroszország megtámogatta a Fidesz kampányát, tehát megpróbál beavatkozni a magyar választásba. Ezt a vádat a kormány szereti nyugati szövetségeseinkkel, az Európai Bizottsággal szemben hangoztatni - a mostani orosz állításokkal egybevágóan.
Magyar már szerda este, Balatonfüreden tartott fórumán kifejtette, hogy Putyin beavatkozása a magyar választásokba megkezdődött, és ő nem ijed meg ettől. Csütörtöki Facebook-bejegyzésében így fogalmazott: "Hivatalosan is megkezdődött a hadművelet Magyarország ellen. Egy külföldi, nem szövetséges állam aktívan beavatkozik a belügyeinkbe. Hol van ilyenkor a híres szuverenitásvédelem? Hol van a havi 5 millió forintot kereső Lánczi Tamás? Hol vannak az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Bizottság? Hol van a magyar ügyészség? Senki sem tesz semmit... pedig ez már rég nem csupán gyanú, a művelet elindult. Mindenki szem a láncban." A Tisza elnöke sürgős magyarázatot követel az országunkban akkreditált orosz nagykövettől, míg a magyar hatóságoktól azt várja, hogy védjék meg hazánk szuverenitását. A momentumos Tompos Márton is bejelentette, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordulnak az ügyben.
A kormányzó párt általában inkább hallgat a témáról, vagy igyekszik relativizálni a helyzetet, hangoztatva, hogy nemcsak az oroszok próbálnak beavatkozni. Deák Dániel, a megafon jellegű megszólalások egyik képviselője, a maga módján próbálta csökkenteni az ügy jelentőségét: "Putyin egyfajta természetfeletti figura – legalábbis, ha a balliberális sajtóra hallgatunk. Már többször is 'meghalt' rákban, a szankciók pedig állítólag romba döntötték Oroszországot, miközben a hadseregét csak a mosógépekből és anyatejpumpákból kiemelt chipek tartják működésben. Ennek ellenére még mindig van annyi energiája, hogy újabb ukrán területeket hódítson el, és állítólag beleavatkozik az összes európai választásba. De ami még meglepőbb: Donald Trump hatalomra segítése is az ő 'érdemének' tudható be, sőt, lassan úgy tűnik, hogy már Amerikát is ő irányítja. És ami a legérdekesebb: mindezek mellett még Magyar Péter ügyével is foglalkozik, a magyar választásokba is beleszól!"
- Az orosz titkosszolgálat egyértelművé tette, hogy kinek szurkol, és kinek nem, én így értelmezem a közleményüket - erről beszélt érdeklődésünkre Nagy Attila Tibor politikai elemző. Szerinte nem túl meglepő az eddigi Orbán-Putyin-együttműködés után, és ő maga nem is annyira a tartalmon, inkább a közzétételen csodálkozott. Az elemző nem gondolja, hogy ez a fideszes szavazókra az eddigiekhez képest másféle hatást tud gyakorolni, ahogy az ellenzékiekre sem. - Ha megnézem a kormánysajtót, mondjuk úgy, hogy tekintettel szokott lenni Oroszország álláspontjára. Megtanította a Fidesz-közeli médiarendszer, hogy Oroszországgal jóban kell lenni. Akik meg nem szeretik a kormányt, eddig is azt mondták, hogy Putyin-párti vezetése van az országnak - értékelt lapunknak Nagy Attila Tibor.
Horn Gábor eközben arról beszélt megkeresésünkre: azért sem gondolja lefutottnak a magyar választásokat, mert mind Oroszország, mind Kína, mind az Egyesült Államok jelenlegi kormánya abban érdekelt, hogy Orbán maradjon hatalmon. - Miután Putyinnak Orbán jelenti a bejáratot az Európai Unióba, a botot a küllők között, ahogy Orbán is jellemezte saját tevékenységét, ezért létkérdés az oroszok számára, hogy jövőre is maradjon a Fidesz - vélekedett a Republikon vezetője. Horn szerint bármire felkészülhetünk: dezinformációra, álhírekre, konkrét beavatkozásokra. Nagy kérdés szerinte, mit tud a magyar választó kezdeni az orosz propagandával, mennyire tudja szétválasztani a dezinformációt és a valóságot. De elképesztő adatok látszanak szerinte arról, hogy a fideszes közegben megváltozott az Oroszországhoz való viszony, majd kétharmaduk gondolja, hogy Ukrajna a hibás az orosz agresszióért. Semmiképp nem szabad Horn szerint lebecsülni ennek az egésznek a következményeit.
A Telex nemrégiben részletes cikket publikált az ügyről, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy "Amennyiben az SZVR olyan közleményt bocsát ki, amely egy másik ország bel- vagy külpolitikai kérdéseivel foglalkozik, az nem csupán tájékoztatás, hanem valójában egy orosz hírszerzési akció része. Ez különösen érvényes, ha az SZVR olyan országról ad ki 'információkat', amely az EU-n belül sajátos, eltérő álláspontot képvisel az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban, és amelynek viszonya Oroszország által megtámadott Ukrajnával kifejezetten negatív." A cikk megállapításai arra is rávilágítanak, hogy a hazai titkosszolgálatoknak magyarázkodásra lehet szükségük a nyugati és közép-európai partneri szolgálatok előtt.
Magyar Péter tavaly év elején komoly kritikákat kapott, mivel sokan túlságosan óvatosnak tartották Oroszországgal és a háborúval kapcsolatban. Rácz András részletes posztban bírálta őt, kiemelve, hogy nem igaz, hogy Ukrajnában a lakosság túlnyomó többsége oroszul beszélt még 2014 előtt sem. Magyar Péter a Rzeczpospolita számára adott interjújában azt nyilatkozta, hogy ha nyíltan bírálja Oroszországot, az szavazatok elvesztésével járna, hiszen az utóbbi évtizedben folyamatosan zajlott az agymosás. A Demokratikus Koalíció azóta is folyamatosan támadja őt ezzel a témával. Molnár Csaba csütörtökön egy újabb alkalommal tette ezt, megkérdőjelezve, hogy ki nevezte a putyini rezsim üzletelését "nyíltnak és őszintének" – Orbán Viktornak vagy Magyar Péternek. A kommentjeiben pedig hozzátette, hogy ez valójában Orbán szövege, amit évek óta próbál elhitetni a közvéleménnyel, és Magyar Péter csak átvette tőle. Ebből fakadóan a két politikai irányzat, az ófidesz és az újfidesz, sok szempontból szinte azonos nézeteket képvisel.
Molnár kihasználta a lehetőséget, hogy a Gazeta Wyborcza interjúja mögött fizetőfal áll, ráadásul lengyel nyelven készült, így a legtöbb ember nem tudja majd ellenőrizni a szavak valódi kontextusát. Magyar a beszélgetés folytatásában kijelentette: "Mi viszont eltávolodunk a jelenlegi, kritikátlan baráti viszonytól. Meg fogjuk védeni Magyarország nemzeti érdekeit, amelyek sok szempontból egybeesnek Lengyelország és Európa érdekeivel." A Tisza elnöke emlékeztetett arra, hogy a múltban hasonló tapasztalataink voltak az oroszokkal, mint a lengyeleknek: "Talán nem voltak olyan súlyosak, de voltak felkeléseink, amelyeket az oroszok elfojtottak," fogalmazott. Az orosz nyersanyagokkal kapcsolatban azonban óvatosabb megközelítést tanúsított: "Gazdaságunk erősen függ az orosz nyersanyagoktól. Természetesen törekszünk az ellátásunk diverzifikálására, de ez hosszú folyamat lesz. Magyarország, akárcsak Szlovákia, jelentős mértékben függ Oroszországtól az EU-n belül, különösen a gáz kérdésében. Nincsenek olyan alternatíváink, mint Lengyelországnak, amely hozzáfér a tengeri kereskedelemhez. Az viszont egyértelmű, hogy többet kell tennünk az energiafüggetlenségünk erősítése érdekében. Az EU támogatása ebben kiemelkedő fontosságú lesz." Magyar emellett bírálta az Ukrajnában korábban bevezetett nyelvtörvényt is, amely a helyi magyar közösségek életét megnehezítette.
Horn Gábor véleménye szerint a magyar székesfehérvári beszéd világos állásfoglalás volt a külpolitika terén: "a nyugat felé orientált, az orosz agressziót határozottan elítélő, Ukrajna melletti külpolitikai irányvonalat hirdette meg, amit sokan vártak tőle a saját táborában." Az elemző megjegyzi, hogy a helyzet összetettebb, mivel Magyar "néppárti projektet képvisel", és szélesebb választói réteget kíván megszólítani, beleértve azokat is, akik a Fidesztől távolodtak el, de még mindig "inkább hisznek az orosz propaganda állításaiban". Ezért a fokozott óvatosság indokolt, ám megjegyzi, hogy ennek vannak határai, és véleménye szerint Magyar Székesfehérváron világosan kifejezte hovatartozásunkat.
Nagy Attila Tibor is érthetőnek tartja Magyar lépését, miután "a szavazói nagy része balliberális szavazó, és ők szerintem el is várják tőle, hogy itt egyértelműen megszólaljon. Az ő politikai DNS-ükben benne van, hogy Putyin nem fogadható el." Más kérdésnek tartja az elemző, amit Magyar a Gazeta Wyborczának is mondott, hogy nem lehetséges az azonnali leválás az orosz energiáról. "Egy dolog, hogy mit mond a gyűléseken, más a realitás", fogalmazott.
Az Orbán-kormány gyakran a vádaskodás eszközéhez nyúl, amikor az Európai Bizottságot, valamint a nyugati liberális és demokrata elitet okolja a beavatkozásokért. Horn véleménye szerint igazán álságos Orbán részéről, hogy ezt hangoztatja, hiszen ő maga is aktívan részt vett a szomszédos országok választási folyamataiba, legyen szó akár Szerbiáról, Szlovákiáról, vagy akár távolabbi eseményekről, mint Trump kampányának támogatása, illetve a francia és spanyol szélsőjobboldal anyagi segítése. Horn szerint a szövetségeseink nem rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyekkel hatékonyan beavatkozhatnának; csupán megfogalmazzák véleményüket, de ez nem vezet valódi cselekvéshez. Emellett nevetségesnek tartja, hogy a civil szervezetek és médiapályázatok által elnyert forrásokat beavatkozásként értékeljük. Ezen a logikán haladva a magyar kormány is külföldi támogatásokat élvez, hiszen jelentős uniós források érkeznek a nyugat-európai adófizetők pénzéből. Horn így összegzi a helyzetet: a kormány célja, hogy elhitesse a közvéleménnyel, miszerint a nemzeti érdekeikkel ellentétesen fellépő csoportok csupán külföldi ügynökök, ami szerinte teljesen nyilvánvaló hazugság.
