Rakéta a körfolyosón és a Városligetben: lenyűgöző retró fényképek a magyar űrkorszak hőskorából. Fedezd fel a múlt csillagászati kalandjait, ahol a technológia és a kreativitás határtalan lehetőségeket kínált!
Negyvenöt évvel Farkas Bertalan legendás űrrepülése után ismét magyar űrhajós lép a világűr küszöbére. Ráadásul a kiválasztott ismét egy szabolcsi település szülötte! Fedezd fel velünk a magyar űrkorszak hőskorát bemutató izgalmas képgalériát!
1980 májusában Magyarország belépett az űrkorszak izgalmas világába: Farkas Bertalan, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Gyulaháza büszke szülötte, lett az első magyar, aki felfedezte a világűrt. Azóta eltelt 45 év, és most újabb mérföldkőhöz érkezik a magyar űrtörténelem: 2025. május 29-én Kapu Tibor, a közeli Nyírmadáról érkező űrhajós, a SpaceX Dragon űrhajóján vág neki a Nemzetközi Űrállomás felfedezésének.
Május végére Szabolcs megye különleges státuszt nyer: ez lesz az a néhány négyzetkilométernyi terület a világon, ahol a legmagasabb a száz főre jutó űrhajósok aránya. Farkas Bertalan, Magyarország első űrhajósa, és Kapu Tibor, aki nemsokára elindul űrutazására, gyakorlatilag szomszédos származásúak, hiszen szinte egy helyről indultak el az űr felfedezésének izgalmas útján.
Gyulaháza, ahol Farkas Bertalan született, mára egy különleges űrmúzeummá alakult. Ez a település egykor a híres MIG-21-es repülőgép köré épült, amely a helyi iskolás csoportok kedvelt célpontjává vált. Az 1980-as években a "Farkas Berci-kultusz" robbanásszerűen terjedni kezdett, és az ország szinte minden szegletében népszerűvé vált. Rakétás játékok, trikók, szatyrok és csokoládék tucatjai lepték el a boltok polcait, összesen több mint egymillió relikvia került forgalomba, így a fiatalok és a gyűjtők számára egyaránt feledhetetlen élményeket kínált.
A korszak űrkultusza nemcsak a mindennapok szövetébe szőtte bele magát, hanem a filmművészetben is jelentős nyomot hagyott: a Szovjetuniótól az Egyesült Államokon át a keleti blokk országaiig egy sor sci-fi klasszikus született. A Jetson-családtól kezdve a Star Wars univerzumán át Tarkovszkij Solarisáig, ezek a művek egy újfajta jövőképet festettek a közönség elé. Különösen a szovjet űrhajósok emelkedtek a kultúra ikonikus alakjaivá: Gagarin nevét ma is iskolák, játszóterek és erőművek viselik, míg Valentyina Tyereskova és Alekszej Leonov iránt is hasonló tisztelet övezi őket. E figyelemreméltó személyiségek nem csupán a csillagok közé törtek, hanem a társadalom szívébe is belopóztak.
Farkas Bertalan űrutazása Valerij Kubaszov parancsnok kíséretében nyolc napig tartott, és a Szaljut-6 űrállomáson zajlott. Az űrhajós különféle orvosi, technológiai és környezeti kísérleteket hajtott végre, azonban ezek tudományos eredményei a közvélemény előtt viszonylag háttérbe szorultak. Az űrrepülés inkább egy szimbolikus győzelemként vonult be a történelembe; az Interkozmosz program keretében Magyarország lett a ötödik szocialista ország, amely emberi lényt juttatott a világűrbe. Az űrhajós programok a hidegháború idején a szovjet blokk egyik legnagyobb büszkeségei közé tartoztak, tükrözve a technológiai versengést és a politikai hatalmat.
A rendszerváltás után a magyar űrkutatás háttérbe szorult, majd 2018-ban kapott új lendületet, amikor kormánybiztosi rangot és költségvetést is kapott a szektor. Farkas Bertalan ma is aktív, tagja a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának, 2019-ben állami kitüntetésben részesült.
