Robert Capa fényképei, Frida Kahlo festményei és Herczeg Ferenc írásai január elsejétől szabadon hozzáférhetővé váltak. Ez a változás izgalmas lehetőségeket nyit meg a művészet és a kultúra iránt érdeklődők számára, lehetővé téve, hogy ezeket a híres alko

Január elsejétől új lehetőségek nyíltak meg Magyarországon, hiszen Robert Capa ikonikus fotográfus felvételei, Frida Kahlo elbűvölő festményei, Alan Turing matematikus tudományos munkái, valamint Henri Matisse lenyűgöző alkotásai mostantól szabadon felhasználhatók. Ezt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jelentette be hétfőn az MTI-nek.

A művek közkinccsé válásával lehetőség nyílik arra, hogy bárki szabadon, engedélyezés nélkül használja fel őket, azonban a velük való visszaélés továbbra is szigorúan tilos - áll a dokumentumban.

A szakértők hangsúlyozták, hogy a szerzői jog, amely az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások védelmét szolgálja, automatikusan érvénybe lép a mű megszületésével. E jog védelme nem csupán a szerző életében érvényes, hanem a halála után is még 70 évig fennmarad.

A szerzői jogi védelemnek nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék, ahogy nincs nyilvántartás arról sem, hogy adott művek védelmi ideje mikor jár le - hívták fel a figyelmet a közlők.

A beszélgetés során felmerült, hogy egy mű engedély nélküli felhasználásra is lehetőség nyílik, amennyiben letelik az arra vonatkozó jogi védelmi időszak. Magyarországon ez a védelem a szerző halála után számított hetven évig tart. Ezt követően a mű közkincsnek minősül, tehát bárki szabadon használhatja fel. Különös figyelmet érdemel, hogy közös alkotások esetén a 70 éves időkeretet az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani - hangsúlyozták az érintettek.

2025. január 1-jétől azokat a művészeket illeti meg a közkinccsé válás, akik 1954-ben távoztak az élők sorából. Közéjük tartozik a magyar származású Robert Capa, született Friedmann Endre Ernő, a világhírű fotóriporter, aki haditudósításai során számos ikonikus felvételt készített. Képei közül kiemelkedik A milicista halála, amely a legnagyobb hírnevet szerezte számára.

Ugyanebben az évben hunyt el Henri Matisse francia festőművész, a 20. századi festészet egyik legjelentősebb alakja, a fauvizmus festészeti irányzat kulcsfigurája.

A mai napig elismert művészek között említést nyer Auguste Marie Louis Nicolas Lumière, a francia mérnök, iparos, biológus és illuzionista, aki fivérével, Louis Jean Lumière-rel közösen 1895-ben megalkotta a kinematográfot. Ez az innovatív készülék forradalmasította a mozgóképrögzítést és -vetítést egyaránt. Szintén figyelemre méltó Frida Kahlo mexikói festőművész, aki 1954-ben távozott az élők sorából. Művei, így az Európai Unió területén szabadon felhasználhatók, ami lehetőséget ad arra, hogy újra felfedezzük és értékeljük a művészetét.

Mostantól szabadon felhasználhatóvá váltak Herczeg Ferenc, a verseci születésű, német származású magyar író és színműíró alkotásai. Különösen népszerű műve Az élet kapuja című regénye, amely jelentős hatással volt a magyar irodalomra.

Szintén 1954-ben hunyt el Rapaics Raymund botanikus, biológus, tudománytörténész, a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen.

Huszti József, a klasszika-filológia és irodalomtörténet kiemelkedő alakja, valamint egyetemi tanár, aki az összehasonlító latin irodalomtörténet és a magyarországi humanizmus területein végzett kutatásokat, 70 évvel ezelőtt távozott az élők sorából. E jeles évfordulóval január elsejétől művei szabadon hozzáférhetővé válnak, így lehetőséget adva minden érdeklődőnek, hogy felfedezze és felhasználja gazdag örökségét – olvasható a hírekben.

A tájékoztatóban kiemelték, hogy a védelmi idő leteltétől függetlenül az elhunyt szerző örököse, vagy az érintett közös jogkezelő, esetleg érdekképviseleti szervezet jogosult fellépni, amennyiben a felhasználás veszélyezteti a szerző névfeltüntetési jogát.