Soha nem volt még annyi villamosenergia-felhasználás Magyarországon, mint a múlt pénteki napon.

Az új rendszerterhelési csúcs az elmúlt években a megszokottnál hidegebb időben megnövekedett fűtési igény és az elektrifikációs trend következménye. A rekord idején az áramigény legnagyobb részét import fedezte, a naperőművek a borús időben alig termeltek, viszont a szélerőművek jól teljesítettek.

Történelmi rekordot döntött a magyarországi áramfogyasztás pénteken.

A magyar villamosenergia-rendszer terhelése 2023. november 22-én, a 12:00 és 12:15 közötti negyedórás időszakban 7450 megawattra (MW) nőtt, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. által közzétett bruttó hitelesített adatainak alapján.

Ez a legmagasabb napi villamosenergia-rendszerterhelési érték, amelyet eddig Magyarországon rögzítettek. Az előző rekord, amely 7441 MW volt, 2024. január 22-én, 17:15 és 17:30 között dőlt meg.

Az utóbbi években tapasztalt hidegebb időjárás és az elektrifikációs trend összefonódása új rekordokat hozott a fűtési igények terén. A villamosenergia-alapú fűtési megoldások egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, és a földgáz helyett egyre gyakrabban alkalmazzák a hőszivattyúkat. Ez a változás nemcsak a környezetbarát megoldások előtérbe kerülését jelzi, hanem a fenntartható energiaforrások iránti kereslet növekedését is.

A lényegében a pillanatnyi villamosenergia-felhasználást jelentő napon belüli rendszerterhelési csúcsok megszakításokkal ugyan, de évtizedek óta növekednek, legutóbbi, jelenleg is tartó emelkedési trendjük pedig a 2010-es évek második felében kezdődött.

A folyamatot megszakította, illetve fékezte a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés 2020-ban, majd a 2022-től a piaci és lakossági villamosenergia-árak emelkedése.

A téli és nyári időszakok során a rendszerirányító külön-külön nyomon követi a csúcsidőszakokat a rendszerterhelés szempontjából. Míg tavasszal és ősszel általában kiegyensúlyozottabb az áramfogyasztás, nyáron a klímaberendezések használata miatt a hűtési igény ugrásszerűen megnövekszik. Ezzel szemben télen a fűtési szükségletek emelkedése következtében a villamosenergia-igény jelentősen megnő.

A klímaváltozás következményeként Magyarországon a téli fűtési igény fokozatosan csökken, amit leginkább a földgázfelhasználás visszaesése jelez. Ez a tendencia új kihívások elé állítja a fűtési rendszerek tervezését és működtetését az országban.

Mivel a villamos energia súlya folyamatosan növekszik a fűtésen belül, ezért a téli rendszerterhelési csúcsok jelentősen emelkedtek az elmúlt tíz évben.

A felmelegedés hatására a nyári hűtési igény is egyre nagyobb, a légkondicionáló berendezések pedig egyre terjednek, de a téli rendszerterhelési csúcsok egyelőre még szinte minden évben meghaladják a nyári értékeket, és a történelmi rekordok is hideg évszakhoz kötődnek.

Az új rendszerterhelési rekord születése idején

A villamosenergia-ellátás szempontjából jelentős mértékben, körülbelül 40%-ban, külföldi forrásokból származik az energia.

A vizsgált időszakban az áramfogyasztás körülbelül 25%-át a Paksi Atomerőmű biztosította, míg a hazai földgáztüzelésű erőművek termelése hozzávetőlegesen 20%-ot tett ki. Ezen kívül a lignitüzelésű Mátrai Erőmű a teljes energiaellátásból körülbelül 5%-kal járult hozzá.

A fennmaradó energiaforrást megújuló erőművek biztosították, viszont a felhős és borongós időjárás következtében az elmúlt években jelentősen megnövekedett hazai naperőművek teljesítménye gyakorlatilag minimálisra csökkent (2%-ra). Ezzel szemben a hazai szélerőművek kiemelkedő, körülbelül 65-75%-os kihasználtsággal működtek ebben az időszakban, így a rendszerterhelési csúcsok idején jelentős mértékben hozzájárultak a hazai áramigény kielégítéséhez (3%-kal).

Ez annak tükrében különösen figyelemreméltó, hogy mivel az elmúlt évtizedben a kormány energiapolitikai döntései miatt nem települhettek új szélturbinák Magyarországon, ezért beépített teljesítőképességük csupán töredéke a napelemparkokénak (325,1 MW/3994,3 MW).

A rendszerterhelési csúcsidőszakában tapasztalt jelentős importigény most kivételesen nem korrelált az áramtőzsdei árak drámai emelkedésével. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a nemzetközi piacon viszonylag gazdag kínálat volt elérhető.

Ami a kilátásokat illeti, az előttünk álló időszakban a HungaroMet (volt Országos Meteorológiai Szolgálat) előrejelzése alapján viszonylag enyhe idő várható, ami a következő napokban csökkenti az újabb rendszerterhelési rekord esélyét, azonban a trendet figyelembe véve meglepő lenne, ha a még el sem kezdődött idei télen nem dőlne meg ismét a csúcs.