Szalai Máté: A korlátozott számú túsz lehetőséget adna a konfliktus gyors lezárására, azonban Izrael más prioritásokat követ.

A gázai háború elhúzódása erősítheti az izraeli kormány belpolitikai helyzetét, ezért Benjamin Netanjahunak vélhetően most inkább az a fontos, hogy a konfliktus minél tovább fennmaradjon - mondta az InfoRádióban a Clingendael Intézet kutatója. A szakértő arról is beszélt, milyen lehet most a viszony az egyik legfőbb közvetítő, az Egyesült Államok és Izrael között.

Az izraeli hadsereg március 18-án indította újra offenzíváját a Gázai övezetben, ezzel véget vetve a két hónapig tartó tűzszünetnek. A konfliktus a Hamász 2023. október 7-i, Izrael ellen végrehajtott meglepetésszerű és brutális terrortámadásával kezdődött, amelynek következtében több mint 1200 ember vesztette életét, és körülbelül 250 személyt elraboltak; közülük körülbelül hatvanan még mindig fogságban vannak. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban hangsúlyozta, hogy az offenzívát addig folytatják, amíg a Hamász le nem teszi a fegyvert, és nem engedi szabadon az összes életben maradt túszt. A Hamász viszont azt nyilatkozta, hogy csak a további palesztin foglyok szabadon bocsátása, egy tartós tűzszünet és az izraeli erők kivonulása esetén hajlandó tárgyalni. Netanjahu azonban elutasította ezeket a feltételeket.

Helyi híradások szerint a múlt héten az izraeli fegyveres erők minden állandó gyalogos és páncélos dandárjukat a Gázai övezet irányába irányították. Az izraeli hadsereg szombaton bejelentette, hogy 24 óra leforgása alatt több mint száz célpontot támadtak meg, hangsúlyozva, hogy a Hamász infrastruktúráját vették célba. Pénteken egy gázai orvos tragikus módon arról számolt be, hogy tíz gyermeke közül kilenc életét vesztette egy izraeli légicsapás következtében.

Szalai Máté a fejleményeket és a kialakult helyzetet értékelve az InfoRádióban azt mondta, hogy Izraelnek továbbra sem sikerült kiszabadítani a gázai túszokat, mint ahogy a Hamászt sem tudta felszámolni. Kérdésesnek tartja, hogy egyáltalán elérhetők-e katonai erőkkel ezek a célok. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a gázai háború elhúzódása erősítheti az izraeli kormány belpolitikai helyzetét, ezért

A kormányfő valószínűleg jelenleg inkább abban érdekelt, hogy a konfliktus elhúzódjon.

"A tűzszüneti tárgyalások nem éppen a legjobban alakulnak, és fontos megemlíteni, hogy az előző, januári megállapodás során egy párt kilépett a kormánykoalícióból, míg egy másik a hasonló lépéssel fenyegetőzött. Ám amikor a tűzszüneti időszak véget ért, ezek a pártok meglepő módon visszatértek a kormánykoalícióba, amely jelenleg meglehetősen stabilnak tűnik" - nyilatkozta a Clingendael Intézet kutatója.

A reakciók alapján világosan látszik, hogy a kormányban helyet foglaló szélsőjobboldali pártok arra ösztönzik Benjamin Netanjahut, hogy fokozza a katonai nyomást a Hamászon. A szakértő véleménye szerint ennek következtében a jelenlegi helyzet jól illeszkedik az izraeli kormány belpolitikai céljaiba. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az izraeli kormányzatnak nincs hosszú távú terve a háború utáni helyzet rendezésére. Kiemelte, hogy ha Izrael hirtelen felfüggesztené a katonai műveleteket, és esetleg tárgyalásokat kezdene, miközben a Hamász különböző feltételek teljesítése mellett elengedné a túszokat, számos érzékeny kérdés kerülne napirendre. Az izraeli kormány jelenleg olyan témákat kerül, amelyeket "nem kíván vagy nem képes megválaszolni". Ilyen például az, hogy...

A jövő Gázai övezetének kormányzásában kulcsfontosságú lenne egy átfogó és inkluzív megközelítés, amely a helyi közösségek igényeit és érdekeit helyezi előtérbe. A kormányzás során a következő elemekre lenne szükség: 1. **Képviseleti Testület**: Egy olyan képviseleti testület létrehozása, amely a különböző palesztin frakciókat, civil szervezeteket és közösségi vezetőket foglal magában. Ez a testület biztosítaná, hogy a helyi lakosság véleménye érvényesüljön a döntéshozatal során, ezzel erősítve a demokratikus folyamatokat. 2. **Palesztin Hatóság Szerepe**: A Palesztin Hatóság kulcsszereplő maradna, de a hatásköreit úgy kellene átalakítani, hogy jobban reflektáljon a helyi szükségletekre. A hatóság feladatai közé tartozna a gazdasági fejlesztés ösztönzése, az infrastruktúra javítása és a társadalmi szolgáltatások bővítése. 3. **Nemzetközi Támogatás**: A nemzetközi közösség szerepe is elengedhetetlen lenne. A kormányzás támogatására nemzetközi szervezetek és országok nyújtanának segítséget, például pénzügyi támogatás vagy szakmai tanácsadással, hogy elősegítsék a stabilitást és a fejlődést. 4. **Biztonsági Tanács**: A biztonság fenntartása érdekében egy független biztonsági tanács létrehozása is indokolt lenne. Ez a testület együttműködne a helyi erőszakszervezetekkel, hogy elősegítse a rend és a jogállamiság megszilárdítását. 5. **Helyi Fejlesztési Programok**: A helyi közösségek bevonásával indított fejlesztési programok lehetővé tennék, hogy a lakosság aktívan részt vegyen saját jövőjük alakításában. Ezek a programok a gazdasági lehetőségek bővítésére, az oktatás és az egészségügy javítására, illetve a környezetvédelemre összpontosítanának. Ezek az intézkedések együtt hozzájárulhatnának egy stabilabb és fenntarthatóbb jövő kialakításához a Gázai övezetben, ahol a helyi lakosság hangja és érdekei középpontba kerülnek.

Szalai Máté azt tapasztalja, hogy ha kismértékben is, de folyamatosan növekszik az Izraelre nehezedő nemzetközi nyomás. A nyugati országok vezetőinek többsége amellett érvel, hogy minél előbb be kellene fejezni a háborút. A brit vezetés szerint például valamilyen politikai nyomásgyakorlásra lenne szükség, de sokkal erőteljesebben, mint eddig. A szakértő kiemelte, hogy az illetékes uniós tisztviselők akár arra is kaphatnak megbízást, hogy megvizsgálják, a zsidó állam betartja-e az EU-val korábban kötött szerződéseket, míg Nagy-Britannia belengette, hogy felfüggeszti a szabadkereskedelmi tárgyalásokat Izraellel. A szakértő szerint az ilyen típusú intézkedések önmagukban nem érnek célt, nagy stratégiai változások nem érhetők el ilyen eszközökkel. "Mindeközben a nemzetközi közbeszédben mintha háttérbe szorult volna a gázai konfliktus rendezésének kérdése az elmúlt másfél évben, de nyilván nagyon nehéz folyamatosan a napirenden tartani" - jegyezte meg a kutató.

Az utóbbi időszakban számos elemző próbálta megfejteni, milyen módszerekkel lehetne rábírni Izraelt, hogy átgondolja a politikai álláspontját. Szalai Máté véleménye szerint Európának nincsenek olyan hatékony eszközei, amelyekkel jelentős nyomást gyakorolhatna a zsidó államra, vagy amelyeken keresztül komoly következményekkel sújthatná azt. Ezzel szemben az Egyesült Államok kormánya sokkal nagyobb befolyással bír, hiszen például a katonai támogatások felfüggesztésével vagy gazdasági együttműködések korlátozásával képes komoly kihívások elé állítani Izraelt. Érdekes megjegyezni, hogy Donald Trump nézetei Izraellel kapcsolatban látszólag megváltoztak, ami arra utal, hogy a kapcsolat Benjamin Netanjahuval egyre feszültebbé válik. Ez a feszültség nem csupán Gáza helyzetéből fakad, hanem inkább az Iránnal folytatott tárgyalások miatt alakul ki. Az amerikai adminisztráció ugyanis kezdett nyitni Teherán irányába, amit Izrael nem fogadott jól. Azonban a két ország közti viszony romlása nem vezetett aktívabb nyomásgyakorláshoz Izrael irányába.

Mindeközben, figyelembe véve pozícióját és hatáskörét, az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb potenciállal arra, hogy fokozza ezt a nyomást, és eredményes megoldásokat valósítson meg.

- fejtette ki a szakértő.

A Gázai övezet helyzete egyre súlyosabbá válik, mivel Izrael szigorúan korlátozza a segélyszállítmányok beérkezését. Bár a múlt héten érkezett egy szállítmány, Szalai Máté megjegyezte, hogy az mennyisége eltörpült a háború előtti segélyekhez képest, és "ez semmiképpen sem járul hozzá a humanitárius válság enyhítéséhez". Az izraeli kormány azzal védekezik, hogy új humanitárius mechanizmus kialakításán dolgozik, amely kikerüli a hagyományos donorokat, többek között az ENSZ különböző ügynökségeit. Szalai Máté szerint ezzel Izrael gyakorlatilag a saját ellenőrzése alá kívánja vonni a gázai segélyosztást. Az izraeli hatóságok azt állítják, hogy erre azért van szükség, mert a Hamász a korábban bejuttatott segélyeket kihasználta, és az elmúlt másfél év során a szállítmányok segítségével biztosította a terrorszervezet fennmaradását.

Szalai Máté véleménye szerint nem állítható, hogy az ENSZ hibátlanul látja el feladatát. Emellett megjegyezte, hogy a Hamász valóban kihasználta a segélyek elosztását a saját hatalmának megszilárdítására, de azt nem sikerült bizonyítani, hogy ez a gyakorlat rendszerszerűen zajlott volna az elmúlt másfél év során. Ahogy fogalmazott, a nemzetközi humanitárius segélyezésnek számos hiányossága van, de az ő álláspontja szerint...

Ellentmondana a nemzetközi közösség által meghatározott alapvető elveknek, ha Izrael saját politikai hatáskörébe vonná a segélyek elosztását.

Eredetileg az izraeli kormány azt ígérte, hogy amerikai partnerséggel már ezen a héten életbe lép az új segélymechanizmus. Ám váratlan fordulat történt: lemondott annak az amerikai cégnek a vezetője, amely kulcsszerepet játszott volna a segélyszállítmányok eljuttatásában. Lemondása során pedig olyan érveket hozott fel, amelyek a nemzetközi közösség kritikáját is tükrözték az izraeli végrehajtás kapcsán. "Ez mindenképpen jelentős politikai következményekkel jár Izrael számára" - nyilatkozta a Clingendael Intézet szakértője.

A szemben álló felek közötti, közvetítőkön keresztül létrejövő béketárgyalások meglehetősen esetlegesek. Továbbra is az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közreműködésével zajlanak az egyeztetések, de érdemi változás nem történt az elmúlt hetekben. Egyelőre Izrael és a Hamász sem enged saját elvárásaiból, és a szakértő szerint "nem lesz áttörés a következő időszakban". Emlékeztetett, hogy eddig két nagy tűszüneti megállapodás volt: 2023 végén, illetve 2025 elején, és mindkét esetben akkor valósult meg, amikor éppen Izrael politikai érdeke volt az átmeneti megállapodás. Ezzel együtt a Hamász szemszögéből is volt olyan időszak 2023 októbere óta, amikor inkább az "időhúzó stratégiát" választotta, mert az érte meg a szervezetnek.

Szalai Máté hozzátette: jelenleg még komplikáltabbá teszi a helyzetet, hogy az utóbbi időben nagymértékben lecsökkent a túszok száma. Egyes becslések szerint 58-an vannak, de közülük vélhetően csak húszan élnek. A szakértő szerint az ő kiszabadításuk néhány hét alatt megtörténhetne, de a korábban említett okok miatt - a Gázai övezet irányítása - ezt nem igazán sürgeti az izraeli fél.

Donald Trump nemrég úgy fogalmazott, jól alakulnak a tárgyalások, és a következő napokban akár egy nagy bejelentést is tehetnek. Szalai Máté szkeptikus ezzel a megállapítással kapcsolatban, mert hasonló ígérgetéseket már korábban is hallhattunk többször. Azt gondolja, akkor lehet hinni az ilyen kijelentéseknek, ha tényleg megtörténik a megállapodás a felek között, illetve nagy kérdés, hogy maga a végrehajtás milyen módon valósul meg. Felidézte, hogy az előző gázai tűzszüneti megállapodásnál is az történt, hogy

Az adott hét elején hivatalosan bejelentették a változást, de addig "még számos rendkívül érzékeny napnak kellett eltelnie", mire a döntés végérvényesen életbe lépett.

Néhány nap leforgása alatt komoly tragédiák következhetnek be, és "bármi összeomolhat". Ezért a szakértők hangsúlyozzák, hogy nem a csillogó bejelentésekre kell összpontosítani, hanem a tényleges megvalósításra. "Amíg nem tapasztalunk valós, kézzelfogható eredményeket, addig szkeptikusan szemlélem az ilyen jellegű bejelentéseket, hiszen a múltbeli tapasztalatok is azt igazolják, hogy ezek az egyeztetési folyamatok gyakran hosszadalmasak" - mondta el a Clingendael Intézet kutatója.