Szijjártó Péter bejelentette, hogy három ukrán vezetőt kitiltottak Magyarország területéről. Az intézkedés hátterében feszültségek állnak, amelyek a két ország közötti kapcsolatokra is hatással vannak. A részletek és az okok még nem teljesen tisztázottak,
A magyar kormány döntése értelmében három ukrajnai tisztségviselőt, akik a kényszerszorozásokért felelnek, kitiltottak az ország területéről. Ezt a lépést az Európai Unió szankciós listájára való felvételük kezdeményezése előzte meg, amelyet az előző napon terjesztettek elő. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten tájékoztatta a sajtót a fejleményekről.
A minisztérium hivatalos közleménye szerint a tárcavezető a magyar-üzbég gazdasági vegyes bizottság ülését követően tartott közös sajtótájékoztatón megemlítette Sebestyén József tragikus esetét, akit nemrégiben kényszersorozás keretében toborzók brutálisan meggyilkoltak Ukrajnában. Hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács jelentése is megerősíti: az országban a sorozás során gyakoriak a fizikai erőszak és kínzás esetei – számolt be róla az MTI.
Felidézte, hogy mivel már van magyar áldozata az eseményeknek, a kormány az előző napon javaslatot tett Brüsszelnek három személy szankcionálására. Részletezte, hogy az érintettek között található az ukrán szárazföldi haderő személyügyi főnöke, a Nyugati Műveleti Parancsnokság vezetője, valamint a védelmi minisztérium mozgósításért felelős osztályvezetője.
"Mindaddig, amíg ez megtörténik, a mai napon intézkedtünk arról, hogy mind a három embert kitiltsuk Magyarország területéről" - tudatta.
A miniszter végül egy újságírói kérdésre reagálva hangsúlyozta, hogy a magyar-ukrán kapcsolatok befagyása súlyos következményekkel járna Kijev számára. Jelenleg Magyarország a legnagyobb villamosenergia-szállítója a szomszédos országnak, emellett pedig több százmillió köbméter földgáz is érkezik hozzánk, amely elengedhetetlen Ukrajna energiaszükségleteinek kielégítéséhez.
"Így tehát Ukrajna valóban súlyos helyzetbe kerülne, amennyiben ezek a kapcsolatok megszakadnának." - fejtette ki véleményét.
"Ilyenkor a nemzetközi közvélemény és a liberális politika is hajlamos a hibák keresésére. Nos, most segítek nekik: nem mi szegtük meg az ukránok kisebbségi jogait itt Magyarországon. Nem mi állítottuk le az olajszállítást tavaly. Nem Magyarország területén gyújtogatják az ukrán templomokat. És nem ukrán állampolgár vesztette életét a magyar sorozás következtében" - fogalmazott.
"Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a kormánnyal való viszonyulás sokszor alapvetően befolyásolja az emberek életét és gondolkodását. Ennek ellenére fontos, hogy mindannyian tiszteletben tartsuk a legalapvetőbb igazságokat, különösen itt Magyarországon."
Kapjon kártérítést és életjáradékot "az ukrán toborzók által halálra vert" Sebestyén József családja a Kárpátaljai Megyei Tanácstól - sürgette csütörtöki közleményében a Mi Hazánk Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei frakcióvezetője, Szajlai János.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki budapesti nyilatkozata szerint a kormány célja, hogy a politikai nézeteltérések ellenére is zökkenőmentes együttműködés valósuljon meg Magyarország és Lengyelország között. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a jelenlegi varsói vezetés láthatóan nem osztja ezt az érdeklődést.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-üzbég gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtótájékoztatón a budapesti lengyel nagykövet végleges hazarendelésével kapcsolatban feltett újságírói kérdésre válaszolva először is leszögezte, hogy ő soha nem szokott beleavatkozni más országok döntéseibe nagykövet küldése vagy nem küldése kapcsán, azonban úgy tudja, hogy már a varsói kormányváltás óta igyekeznek visszahívni a diplomáciai képviselet eddigi vezetőjét.
"A kormányok szuverén joga, hogy meghatározzák, ki képviselje őket a nemzetközi porondon. Mi mindig tiszteletteljesen fogadtuk a lengyel nagyköveteket, függetlenül attól, hogy ki tölti be ezt a pozíciót. Érdekeltek vagyunk abban, hogy Magyarország és Lengyelország közötti együttműködés erősödjön, azonban a jelenlegi lengyel vezetés nem mutat hajlandóságot erre, amit egyértelműen érzékelni lehet."
"A jelenlegi lengyel kormány háborúpárti irányvonala éles ellentétben áll a mi békepárti megközelítésünkkel. Ennek ellenére úgy véljük, hogy a két ország közötti együttműködés rendkívül fontos, hiszen nem csupán a háborúval kapcsolatos véleményeink határozzák meg azt. Sajnos, a lengyel kormány láthatóan nem képes függetleníteni magát ettől a nézeteltéréstől."
Szijjártó Péter a következő témakörben is kifejtette álláspontját: a magyar-örmény kapcsolatokkal foglalkozva reagált arra a felvetésre, miszerint a kormánynak bocsánatot kellene kérnie a dél-kaukázusi nemzettől.
"Miért is kérnénk elnézést Örményországtól? Talán azért, mert sikerült öt hadifoglyot hazahozni nekik az azeri oldalról? Vagy azért, mert támogatást nyújtunk azoknak az örmény családoknak, akik visszatérnek Örményországba, hogy megkönnyítsük a hazatelepülésüket? Vagy esetleg azért, mert az utóbbi időszakban aláírt megállapodás keretében ösztöndíjakat kínálunk örmény diákoknak a magyar felsőoktatási intézményekben?" - tette fel a kérdéseit.
"Soha ennyire erős nem volt a magyar-örmény kapcsolatok hálózata az elmúlt évtizedek tükrében. Ezen a területen én is sokat fáradoztam, és az örmény kollégám is lelkes munkát végzett. Jártam már náluk, ők is látogattak el hozzám, és most örömmel jelentem be, hogy nagykövetséget nyitunk Jerevánban, míg ők is hasonló lépést tesznek itt."
