Szijjártó Péter blokkolta az Európai Unió külügyi tanácsának ülésén az ukránok részére tervezett 6,5 milliárd eurós támogatás kifizetését.
A kormány ezúttal is elutasította, hogy az Európai Unió körülbelül 6,5 milliárd eurót folyósítson azoknak a tagállamoknak, amelyek korábban haditechnikát szállítottak Ukrajnának - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium legfrissebb közleménye alapján a tárcavezető a legutóbbi európai uniós külügyi tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Magyarország egyedüliként vétózta meg azt a javaslatot, amely szerint az Európai Békekeret keretében körülbelül 6,5 milliárd eurót különítenének el azoknak a tagállamoknak, amelyek korábban fegyvereket szállítottak Ukrajnának. Ezzel a döntéssel hazánknak körülbelül 77 millió eurónyi támogatás jutott volna, azonban ez most elmarad.
"Magyarország eddig soha nem küldött fegyvereket, és nem támogatta semmilyen fegyverszállítást. A mai napon pedig egyedüliként nem járultam hozzá ahhoz, hogy az Európai Békekeretből 6,5 milliárd eurót folyósítsanak azoknak, akik korábban fegyvereket szállítottak Ukrajnába" - nyilatkozta.
"Kifejeztem, hogy amennyiben a másik huszonhat tagállam önként vállalja ezt, Magyarország nem fogja akadályozni a folyamatot. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy valamilyen rejtett ok miatt csak képmutatás rejlik a háttérben" - fogalmazott.
"Magyarország kötelező alapon ehhez a lépéshez semmilyen módon nem kíván asszisztálni. Ugyanígy nem fogunk asszisztálni ahhoz sem, hogy az Európai Unió kiképzési missziója keretében Kijevbe költöztessenek egy koordinációs egységet, és azt sem fogjuk támogatni, hogy európai uniós tanácsadókat telepítsünk Kijevbe az ukrán biztonsági szektor reformjának koordinálására" - tette hozzá.
"Általánosságban véve rendkívül aggasztónak és az eszkaláció szempontjából kifejezetten kockázatosnak tartjuk, hogy bármilyen okból kifolyólag - legyen szó kiképzésről, koordinációról vagy reformtanácsadásról - európai uniós keretek között embereket helyezzünk ki Kijevbe" - hívta fel a figyelmet.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy elfogadták a tizenötödik szankciós csomagot Oroszország ellen, amely lehetővé teszi a Mol számára, hogy továbbra is exportálhassa az orosz eredetű kőolajból készült termékeket.
"Ez nekünk fontos volt, és mivel az őrült ötleteket sikerült kigyomlálni ebből a szankciós csomagból, ezért végül is ezt nem vétóztuk meg" - jelentette ki.
"Mik is voltak ezek a különös javaslatok? Például Kirill pátriárkát szerették volna felvenni a szankciós listára. Szerintem az egyházi vezetők és személyek szankcionálása mindenképpen kerülendő, mert ha az egyházi kommunikáció megszakad, akkor a béke utolsó lehetősége is eltűnik." - nyilatkozta.
"Szankció alá akarták tenni Oroszország ENSZ-nagykövetét, ami azért furcsa, mert az ENSZ az az utolsó mentsvár, ahol a politikai konzultációkat meg lehet tartani (...) Tehát nyilvánvalóan ezzel egy újabb békéhez vezető végső utat vágtak volna el" - folytatta.
"Határozottan elleneztük, és világossá tettük, hogy semmiképpen nem támogatjuk az Orosz Olimpiai Bizottság szankcionálását. Elfogadhatatlannak tartjuk a sportágakat és a politikát, különösen a geopolitikai érdekekkel való keveredést. Ezen kívül két kiemelkedő orosz futballklub szankciós listára helyezésével is szembementünk, mivel úgy véjük, hogy az őrültségnek is vannak határai." - tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktusban egy vadonatúj helyzet alakult ki. Ezt egyrészt Donald Trump amerikai elnök várható győzelme, aki a béke híveként lép fel, másrészt az orosz fegyveres erők harctéri eredményei idézik elő. Mint mondta, ez nem csupán "putyinista propaganda"; az ülés során az ukrán kollégája is erre a tényre világított rá.
Sérelmezte, hogy ezt a minőségileg új helyzetet Brüsszelben csaknem teljesen figyelmen kívül hagyják, az EU-tagországok túlnyomó többsége továbbra is az eddigi kudarcos "háborúpárti stratégiát" erőlteti, amely fokozza az eszkaláció veszélyét és rendkívül nehéz helyzetbe hozta eddig is a kontinenst.
"Nyilvánvaló, hogy nem csupán az új realitás, hanem a karácsony közeledte is hidegen hagyja őket. A tanács ülésén ma senki nem állt ki az emberéleteket megóvó fegyverszünet mellett, egyetlen támogató hang sem hallatszott. Sőt, nemcsak hogy nem támogatták a tűzszünetet, de többen még ellene is érveltek, és olyan drámai javaslatokat is hallhattunk, amelyek mélyen felkavarták a közvéleményt" - fejtette ki.
Erre példaként hozta fel lengyel kollégája felvetését, amely szerint az EU területén élő, hadköteles korú ukrán férfiak számára nem kellene szociális támogatást nyújtani.
Valamint hangsúlyozta, hogy a tűzszünet elutasítása emberéletekbe kerül, ráadásul teljesen logikátlan is, mivel a harcok beszüntetésével sikerülhetne elérni az orosz előrenyomulás megállítását, amit a tíz- vagy százmilliárd eurónyi értékű eddigi fegyverszállításokkal nem tudtak.
