A parancsnok izgalmas és titkos információkat osztott meg: felfedte, hogyan működik az ukrán hírszerzés különleges egysége a frontvonal mögött.

A Testvériség zászlóalj, amely az ukrán védelmi hírszerzés különleges alakulata, keresztény hitük és közös értékrendjük erejére támaszkodva végez bátor és kockázatos missziókat az ellenséges vonalak mögött – számolt be róla az RBC Ukraine.

Olekszij Szergyiuk, a Testvériség zászlóalj parancsnoka az RBC-Ukrajna hírportálnak nyújtott interjújában osztotta meg a csapat különleges küldetéseit, amelyek a Krímben, Enerhodarban és egyéb helyszíneken zajlanak. A zászlóalj története 2014-re nyúlik vissza, amikor az első, többségében hívő önkéntesek úgy döntöttek, hogy nem maradnak tétlenek a háborús helyzet közepette. A teljes körű invázió kezdetével a katonai csoport újra megerősödött, most már gazdagabb tapasztalatokkal, korszerűbb felszereléssel és még világosabb célkitűzésekkel.

Egy adott pillanatban meghívást kaptunk Ukrajna Védelmi Hírszerzésének köreiben, ami után dinamikus fejlődésnek indultunk. Kezdetben csupán egy kis csoportként tevékenykedtünk más zászlóaljak keretein belül, de miután sikerült kiérdemelnünk a tiszteletet, lehetőségünk nyílt arra, hogy saját századot hozzunk létre. Ez a század idővel önálló egységgé nőtte ki magát, és most már a célunk, hogy teljes zászlóaljjá építsük fel.

- Emeld ki, hogy ez a legfontosabb, amit mondani szeretnék - hangsúlyozta a parancsnok.

A kereszténység a Testvériség alapvető pillére minden harcos számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a vallás szigorú követelményként jelenik meg, mivel az egységbe nem fogadják el az ateistákat és más vallási irányzatokat. Olekszij megfigyelése szerint a Testvériség veszteségei gyakran alacsonyabbak a közeli egységekéhez képest, ami figyelemre méltó jelenség.

A megszállt Krím-félszigeten végrehajtott partraszállás talán az egyik legnagyobb kockázatú művelet volt. A küldetés célja az ellenséges parti radarállomás megsemmisítése volt, de az út korántsem bizonyult egyszerűnek: több mint 100 kilométernyi nyílt tengeren kellett átkelni, ami rengeteg kihívást rejtett magában.

Amikor kimentünk a tengerre, a navigáció meghibásodott, a GPS nem működött. Teljes rádiócsendet tartottunk. A csillagok alapján tájékozódtunk. Az egyik csónak motorja leállt, és kézjelekkel kellett koordinálnunk. Voltak pillanatok, amikor úgy tűnt, a küldetés kudarcba fullad

- emlékezett vissza Szergyiuk.

A kihívások ellenére a harcosok sikeresen partra szálltak a félsziget partjain, ahol megsemmisítették az ellenséges radarállomást. Visszavonulásuk azonban nem volt mentes a nehézségektől; a parancsnok elmondása szerint azonban csodás módon köd borult a tájra, ami lehetővé tette számukra, hogy elbújjanak az ellenséges hajók látószögéből. A Testvériség zászlóaljat Kupjanszk, Enerhodar és a kurszki régió közelében is bevetették, hogy erősítést nyújtsanak. Pokrovszk védelme igazi próbatétel volt számukra, mivel a frontvonal folyamatosan mozgott, és minden pillanatban új kihívások elé állította őket.

Átvettünk egy szektort - körülbelül három kilométernyi frontot. Kevesebben voltunk, de megtartottuk. Megelőző jelleggel dolgoztunk - megsemmisítettük a megfigyelőállásaikat, a drónpilótáikat, még a tábori tüzérségüket is

- idézte fel Szergyiuk.

A parancsnok tájékoztatása szerint a három kilométeres frontszakaszon, amelyet az ő irányításuk alatt tartottak, két hónap leforgása alatt körülbelül ezer orosz katona esett el, míg az ukrán védelmi erők veszteségei lényegesen alacsonyabbak voltak. Az összes, a vonalat védő egység közül mindössze 30 ukrán katona halt meg. Ez a tény, a nyilatkozó szavai szerint, rávilágít arra, hogy Moszkva katonai stratégiája nem bizonyul hatékonynak, és hogy a harcmezőn gyakran egy kisebb, de jobban képzett erő képes dominálni.