Tarr Zoltán felesége hivatalos panaszt nyújtott be férje elbocsátása kapcsán.
Különös figyelmet kapott Jékely Berta, a Tisza Párt EP-képviselőjének felesége, aki panaszt nyújtott be a Közszolgálati Döntőbizottsághoz. Az indítványt azután tette, hogy azonnali hatállyal felmentették minisztériumi pozíciójából. Felettesének érdemtelenségre hivatkozó indoklása mögött azonban sokan politikai indíttatásokat sejtenek, mivel Tarr Zoltán feleségének menesztése egyértelműen a nézeteivel összefüggésben áll. Az elbocsátott osztályvezetőt a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a munkajogi eljárás során, és ha nem érnek el eredményt, a bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.
Jékely Berta 1998 óta köztisztviselőként, majd kormánytiszviselőként dolgozott. 2024. december 18-án már mint az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) Műemléki Főosztály Műemléki Nyilvántartási Osztályát vezető kormányfőtanácsos az ügyfélkapun értesült arról, hogy azonnali hatállyal lefokozták kormánytanácsosnak, elveszítette osztályvezetői megbízatását és elvették tőle fizetése felét. Másnap pedig ugyanígy, ügyfélkapun keresztül kapta meg az azonnali felmentését is - közölte a Helsinki Bizottság.
A Lázár János vezette ÉKM Jékely felmentése előtt egy hónappal rúgta ki és jelentette fel a szintén műemlékvédelmi területen dolgozó Bátonyi Péter kormányfőtanácsost is, aki feltárta a minisztérium és jogelődjeinek törvénytelenségeit, az épített örökség kiterjedt, korrupciós célú rombolását.
Jékely a Facebookon közzétett egy szakmai támogató felhívást, amely Bátonyival kapcsolatos. Meggyőződése szerint nem kell aggódnia, hiszen csupán szakmai nézőpontot osztott meg, ami Bátonyi véleményével is összhangban áll. Ráadásul ezt nem minisztériumi alkalmazottként tette, és a posztját csak a közvetlen ismerősei láthatták.
A Helsinki Bizottság jelentése szerint a minisztériumi légkör feszültséggel teli, amit jól tükröz, hogy Deák Krisztina helyettes államtitkár már tavaly júniusban arra figyelmeztette a Jékelyeket, hogy mint minisztériumi munkatársak, tartózkodjanak a kormányzati irányelvekkel ellentétes véleménynyilvánítástól a közösségi médiában, például a Facebookon.
Ahogy ez világosan látszik: a minisztérium vezetése nem a politika-mentességet követelte meg a tárca munkatársaitól. Sokkal inkább azt várták el, hogy megnyilvánulásaik összhangban álljanak a kormányzati kommunikációval, álláspontokkal és érdekekkel. A kormány dicséretét bátran kifejezhették, ám a kritikáktól tartózkodniuk kellett.
A jogvédő szervezet megjegyezte, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető alkotmányos jog, amelyet kizárólag szigorú feltételek mellett, célzottan és arányosan lehet korlátozni. Külön kiemelendő, hogy a közszolgák esetében a szólásszabadság korlátozása szigorúbb keretek között mozog, mint a legtöbb más munkavállaló esetében, azonban ez nem jelenti azt, hogy a korlátozások önkényesen vagy teljes mértékben érvényesíthetők lennének.
Jékely Bertával szemben azonnali hatályú felmondást alkalmaztak, amelynek hátterében a Facebookon végzett tevékenysége áll. A munkáltató érvelése szerint az osztályvezető által megosztott posztok jelentősen aláásták a minisztérium jó hírnevét, valamint a közszolgáltatásba vetett bizalmat is erőteljesen megingatták.
A legsúlyosabb munkajogi szankciók alkalmazása során elengedhetetlen, hogy a munkaadó világosan és érthetően meghatározza, milyen vétséget követett el a munkavállaló. Fontos, hogy lehetőséget biztosítsanak arra is, hogy a munkavállaló megvédhesse magát az érdemtelenség vádjával szemben, ez alól csak rendkívüli körülmények esetén érdemes eltérni. Továbbá, a jogi szakemberek hangsúlyozzák, hogy indokolniuk kellett volna, miért választották az azonnali felmentést, és miért nem a fegyelmi eljárás keretein belül kívánták rendezni a helyzetet. Ezt a lépést itt nem indokolták megfelelően.
Szerintük sokat elárul a rezsim működéséről, hogy Deák Krisztina azzal magyarázkodott Jékelynek, hogy még őt, a helyettes államtitkárt is kihagyták a döntésből. Lázár miniszter pedig azt írta a hivatalos Facebook-oldalára, hogy Jékely "fokozódó politikai aktivitását" is sérelmezik, ugyanakkor azt állította, hogy a felmentés tényleges oka átszervezés volt, noha annak nincsen semmi kézzelfogható nyoma az érintett osztályon.
Az egykori osztályvezető visszahelyezésének minősítése és későbbi elbocsátása mögött egy zárt körben tett véleménynyilvánítás állt, amely Bátonyi Péterrel kapcsolatos és Tarr Zoltán ellenzéki politikus házastársát érintette. Érdemes megjegyezni, hogy ez a helyzet már 2000 óta ismert és soha nem volt titkos. A minisztérium lépései egyértelműen jogsértőnek minősültek, így Jékely Berta a Magyar Helsinki Bizottság segítségével döntött arról, hogy panaszt nyújt be a Közszolgálati Döntőbizottsághoz. Ennek a fórumozásnak az a célja, hogy közszolgaként első lépésben itt keressen jogorvoslatot, és ha az eredmény nem kielégítő, csak ezt követően fordulhat bírósághoz.
A korábbi minisztériumi munkatárs nemcsak azt követeli, hogy a jogsértést ismerjék el, hanem a kiesett jövedelme visszatérítését és kártérítést is igényel.
