Az MNB döntést hozott a magyar bankrendszer állapotáról, alaposan megvizsgálva annak sokkellenálló-képességét.
A háztartások hitelállománya 2025 februárjában impozáns, 10,5 százalékos éves növekedést mutatott, míg a vállalati szektor hitelkerete csupán 1,8 százalékos bővülést könyvelhetett el az elmúlt év során. Ezt a megállapítást a jegybank legfrissebb Pénzügyi Stabilitási Jelentésében olvashatjuk.
A magyar bankrendszer ellenálló képessége a jelenlegi, kiszámíthatatlan globális helyzetben is figyelemre méltó. A hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója 2024-ben 20,5 százalékra emelkedett, ami azt jelzi, hogy a bankok képesek voltak a fokozódó szabályozói elvárások felett is jelentős, összesen 2256 milliárd forintnyi szabad tőkével bírni. Ezt a megállapítást az MNB legutóbbi Pénzügyi Stabilitási Jelentése támasztja alá.
A legfrissebb szolvencia stresszteszt eredményei azt mutatják, hogy a bankszektor képes ellenállni a szélsőséges gazdasági körülményeknek is. Még a legrosszabb forgatókönyvek esetén is a tőkeszükséglet kezelhető szinten maradna. Ráadásul, ha egy ritka, de súlyos sokk történne, a szektor hitelezési lehetőségei nem csorbulnának, így továbbra is képes lenne támogatni a gazdaságot.
A bankszektor a kedvezőtlenebb makrogazdasági környezetekkel szemben is stabilitását megőrzi, még akkor is, ha a stresszpályák – mint például a vámháború felerősödése vagy Németország ipari termelésének markáns csökkenése – valószínűbbé válnak.
A tőkeakkumulációt erőteljesen elősegíti, hogy a magyar bankok 2024-ben rekordmagas, 1595 milliárd forintos nyereséget könyveltek el, amelynek körülbelül fele várhatóan újra befektetésre kerül. A kiemelkedő jövedelmezőség fenntartásához hozzájárult, hogy a nettó kamatbevétel továbbra is jelentős magasságokban mozog, és a hitelkockázatok 2024-ben nem mutattak érdemi emelkedést.
Az egyedi tételek, mint például az osztalékbevételek, az extraprofitadó csökkenése, valamint a számviteli hatások, kiemelkedő szerepet játszottak a szektor teljesítményében. Ezeknek a tényezőknek a kiszűrése révén az éves összehasonlításban érezhetően csökkent a szektor eredménye, azonban a történelmi adatok alapján még mindig egy rendkívül magas szintet mutat.
A 12 havi gördülő jövedelmezőségi mutatók a 2024. májusi csúcsértékekhez képest csökkentek, azonban nemzetközi viszonylatban még mindig figyelemre méltóan magasak: a szektor sajáttőke-arányos megtérülése (RoE) 22,6 százalékra, míg az eszközarányos eredmény (RoA) 2,0 százalékra rúgott 2024 végén.
A bankok likviditása továbbra is bőséges. A bankrendszer likviditásfedezeti mutatója 170 százalék, operatív likviditási tartaléka közel 21 ezer milliárd forint volt 2025 márciusában. A likviditási stresszteszt alapján a szektor likviditási többlete még egy súlyos stressz esetén is elegendő fedezetet nyújtana a szabályozói követelmények teljesítéséhez.
A bankok likviditásának alakulása 2025-ben jelentős hatásokkal bír, hiszen a jegybank által kibocsátott hosszú lejáratú fedezett hitelek lejárati időpontjai, valamint az önkormányzati betétek egy részének a Magyar Államkincstárba való átirányítása is csökkentő tényezőként működhet. E kihívások kezelésére azonban elegendő rendszerszintű likviditás áll rendelkezésre, ami segíthet a stabilitás fenntartásában.
A hazai hitelezési folyamatok kettős természete továbbra is megfigyelhető. 2025 februárjában a háztartások hitelállománya 10,5 százalékos éves növekedést mutatott, míg a vállalatok esetében a hitelállomány csupán 1,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A háztartási hitelállomány bővüléséhez a lakosság javuló jövedelmi helyzete, az élénkülő banki verseny és a támogatott hitelkonstrukciók egyaránt hozzájárultak. A piaci lakáshitel-felárak továbbra sem távolodtak el nulla körüli szintjükről.
A vállalati hitelezés terén a reálgazdaság elhúzódó dinamizálódása miatt a fordulat még várat magára. A bankok véleménye szerint a beruházási hitelek iránti kereslet a jövőben is mérsékelt maradhat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezért egyeztetéseket indított a hitelintézetekkel, hogy feltérképezze a vállalati hitelezés bővítésének lehetőségeit, és támogassa ezzel a gazdasági növekedést.
A devizahitelek részesedése a vállalati hitelportfólióban elérte az 50 százalékot, és ez a tendencia elsősorban a devizabevétellel rendelkező cégeknél figyelhető meg. Előrejelzéseink alapján a háztartási hitelállomány 2025-re 12 százalékkal nőhet, míg a vállalati hitelállomány esetében a bővülés mértéke 4,5 százalékra tehető.
A bankrendszer jelentős hitelezési kapacitással rendelkezik kimagasló jövedelmezőségének, bőséges likviditásának és a növekvő tőkekövetelmények mellett is magas szintű szabad tőkéjének köszönhetően. A jelenlegi, 2256 milliárd forintos szabad tőke becslésünk szerint közel 30 ezer milliárd forint hitel kihelyezését tenné lehetővé, mellyel a magánszektor hitelállománya több mint duplájára emelkedne.
