Terrorizmus vagy szólásszabadság? Magyarországot is megrázta a Kneecap körüli vitás ügy.
A jelenkor egyik legkontroverszálisabb botrányzenekara budapesti koncertjének körüli tiltakozások már elindultak, és a kormány egyik prominens képviselője is kifejezte véleményét az üggyel kapcsolatban. De vajon ez a reakció képes lesz megakadályozni a zenekar fellépését, vagy éppen ellenkezőleg, még inkább hozzájárul a hírnevük növekedéséhez és a közönség érdeklődésének fokozódásához?
"Ne engedjék fellépni a Kneecap zenekart a Szigeten! - tüntetés a terrorizmus és antiszemitizmus ellen" címmel hirdettek péntek délutánra demonstrációt az Óbudai-sziget bejáratánál. A szervezők hangsúlyozták, hogy "nincs helye Magyarországon egy olyan zenekarnak, amely az október 7-i tragédiát 'ünnepelte', továbbá támogatta a Hamasz és Hezbollah terrorszervezeteket, valamint cionisták és képviselők halálát kívánta."
Pénteken reggel Bóka János, az EU-ügyi miniszter, nyilvánosan felszólította a fesztivál szervezőit, hogy mondják le az északír zenekar fellépését. A politikai képviselő a Facebookon közzétett levelében hangsúlyozta, hogy a nyilvános színtéren a különböző nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoportok, illetve azok tagjai ellen irányuló erőszakra vagy gyűlöletkeltésre semmilyen körülmények között nem vonatkozik a véleménynyilvánítás szabadsága.
A szokatlan felháborodás előzménye az, hogy a Sziget szervezői, miután egy nyílt levélben már elkezdték követelni tőlük, hogy töröljék a fesztivál zárónapjára, a Revolut sátorba tervezett koncertet, ezt elutasították, mondván, "amíg a zenekar csak a saját állásfoglalását közvetíti a fesztiválon, addig mindenkinek a saját belátása azt elutasítani vagy elfogadni". Kiemelték, hogy a Szigeten érvényes Magyarország Alaptörvénye is, ami rögzíti a véleménynyilvánítás jogát, és egyben megtiltja ennek az emberi méltóságot sértő gyakorlását - erről a fellépők is tájékoztatást kapnak. Közleményükben azt is hozzátették a szervezők, hogy hogy a fesztiválon nem tűrik meg a gyűlöletet, az uszítást, az előítéletek és a rasszizmus vagy antiszemitizmus bármilyen formáját. "Ugyanakkor a színpad a művészé, a szólásszabadság terepe, és mi abban hiszünk, hogy a "cancel culture" és a kulturális bojkott nem megoldása a problémáknak" - áll a Vető Viktória sajtófőnök által közreadott közleményben.
Ahogy a Sziget fesztivál is megfogalmazta, a Kneecap ügyében az a kulcskérdés, hogy hol is van a szólásszabadság határa. A popkultúrában gyakran messze eltérnek a megszokott normáktól, és a művészek által kritizált közszereplők, intézmények túlnyomó többsége jobban elviseli a bírálatot. Emlékezzünk csak a Sex Pistols-ra, akik a II. Erzsébet-féle monarchiát fasiszta rezsimnek nevezték, vagy éppen Azahriah esetére, aki egy Instagram-sztoriban véglényként aposztrofálta a Fidesz szavazóit. Utóbbi eset ugyan egy rövid ideig bírálatokat generált a párt vezetése részéről, ám végül ez a felhajtás is elhalványult, ahogy a popsztár posztja is feledésbe merült.
Néhány nappal később pedig ugyanennek a pártnak az egyik prominense, Bóka János szólította fel a Sziget szervezőit, hogy mondják le a zenekar koncertjét. Nem árt emlékeztetni: egy olyan pártról beszélünk, amely első számú rajongója Donald Trumpnak, aki viszont az első számú ellenzője a szólásszabadság mindennemű korlátozásának, beleértve a "cancel culture"-t, amit az általuk szintén elutasított woke ideológiával kötöttek össze.
Az is nagy kérdés, hogy hány embert győz meg bármiről az, amit egy popsztártól hallanak. Elég felidézni a tavalyi amerikai elnökválasztás egy nagyon várt pillanatát, amikor Taylor Swift nyilvánosan Kamala Harris támogatására kérte rajongóit - aztán Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást. Elemzők pedig később arra hívták fel a figyelmet, hogy egy ilyen típusú kiállás egyenesen visszaüthet, és nem is csak a választófülkében. Még a politikai véleményét kifejtő művésztől is elveheti a rajongók egy részének a kedvét.
