Titokban mérgezzük magunkat? A hazai szúnyogirtás során használt vegyszerek fejlődési rendellenességeket okozhatnak – figyelmeztet a Pénzcentrum.
Egyre több település dönt úgy, hogy elutasítja a kémiai szúnyoggyérítést. Friss kutatások arra figyelmeztetnek, hogy a Magyarországon is alkalmazott deltametrin komoly egészségügyi kockázatokat hordozhat, különösen a fejlődő idegrendszerű gyermekek és magzatok esetében.
A viszonylag alacsony szúnyogártalom ellenére több hazai térségben már hetek óta zajlik a kémiai szúnyoggyérítés. A közelmúltban tapasztalt esőzések következtében várhatóan megnő a rovarok száma, különösen a városi területeken, ami újabb kémiai beavatkozásokat eredményezhet - közölte a Telex.
Kemenesi Gábor virológus a lapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a Pesticide Action Network Europe legújabb figyelmeztetése alapján a Magyarországon is használt deltametrin potenciálisan agykárosodást idézhet elő a magzatokban és a fejlődő gyermekeknél, még a hivatalosan engedélyezett, biztonságosnak tartott mennyiségek alkalmazása esetén is.
A települések sorra mondják le a kémiai gyérítést, például Gárdony, Törökbálint, Pomáz, a XI. kerület és a Dunakanyar is így döntött a V4 Fesztivál előtt – tájékoztatott egy kutató. Az érintett települések jelenleg vagy tárgyalásokat folytatnak a lemondásról, vagy már elutasították a kémiai gyérítési módszert. Ilyen körülmények között gyakran saját költségvetésükből kell fedezniük az alternatív megoldásokat, ahogyan azt Pécs is teszi a biológiai kezelések esetében.
"Most egy viszonylag jelentős eső zúdult ránk, amely biztosan megtölti a házak körüli edényeket és gyűjtőket. A szakértő figyelmeztetett, hogy ennek az esőnek következményeként szúnyogok is megjelenhetnek."
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) által irányított szúnyoggyérítési program folytatódik, függetlenül attól, hogy a szúnyogpopuláció nagysága nem indokolja azt, ahogy azt a legújabb kampány is tükrözi. A gyérítési intézkedések elrendelésének részletes feltételei azonban nem hozzáférhetők a nyilvánosság számára. Ezen kívül a deltametrin alapú permetezés ellentmond az európai uniós irányelveknek, és gyakran nem áll összhangban a biológiai monitoring során szerzett adatokkal sem.
A PAN Europe legfrissebb elemzése rendkívül aggasztó eredményekre világít rá: "A kutatók több mint harminc független tanulmányt elemeztek, és mindegyikben a deltametrin fejlődési neurotoxicitására figyelmeztetnek, még a megengedett dózisoknál alacsonyabb szint esetén is" – emelte ki Kemenesi Gábor. – "Ez arra utal, hogy a fejlődő magzatokban, kisgyermekekben, valamint minden olyan élőlényben, amelynek idegrendszere még fejlődés alatt áll, súlyos károsodásokat okozhat."
A problémák nem korlátozódnak a környezeti károkra, mint a beporzók pusztulása vagy a vízi élővilág károsodása, hanem potenciálisan az emberi egészséget is veszélyeztetik. A PAN Europe ezért keresetet nyújtott be az Európai Unióhoz. A kutatások többsége rágcsálókon történt, de mivel ezek is melegvérű emlősök, az eredmények valószínűleg relevánsak az emberi szervezetre is.
A virológus hangsúlyozza, hogy azoknak, akik bizonytalanok a helyzetet illetően, érdemes figyelembe venniük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) ajánlásait. Ajánlott elkerülni a szabadban való tartózkodást a gyérítési folyamatok idején, távol maradni a ködtől, és fontos, hogy a használati tárgyakat – különösen a gyerekjátékokat – zárt térbe helyezzük. "A katasztrófavédelem ilyenkor olyan javaslatokkal él, amelyek hasznosak, de sajnos nem mindig részletezik, mi áll a háttérben" – tette hozzá a szakember.
A rezisztencia kialakulása újabb komoly kihívást jelent a szúnyogok elleni védekezésben. Jelenleg úgy tűnik, hogy a nyugat-nílusi lázat terjesztő nagyvárosi szúnyogpopuláció körülbelül 30-50 százaléka ellenáll a használt rovarirtó szereknek. Ez a jelenség magyarázatot adhat arra, miért tapasztalható, hogy a gyérítések után néha még több szúnyog tűnik fel. Ezen kívül, Európában és Magyarországon is egyre gyakoribbá válnak olyan betegségek, mint a bőrférgesség és a szívférgesség. Emellett a tigrisszúnyog és más inváziós fajok révén terjedő trópusi betegségek, például a chikungunya-láz, a Dengue-láz és a zika előfordulása is növekszik.
A szakértő rámutatott, hogy jelenleg az ártereken alig vannak szúnyogok, a problémát főként a házak körüli tenyészőhelyekről kikelő, többségében inváziós fajok jelentik. Ezek repülési aktivitása nem esik egybe a szúnyoggyérítés időszakával, így a jelenlegi módszer hatékonysága erősen megkérdőjelezhető.
