Az űr mélyének rejtelmeiben egy különleges plazmagömb bukkant fel, amely annyira tökéletes, hogy még a tudósok is tanácstalanok a látványtól. A jelenség titkokat rejt magában, és kérdések sorát vetíti előre, miközben a szakértők próbálják megfejteni, hogy

Ausztrál tudósok felfedeztek egy különös gömb alakú objektumot az űr mélyén, amely kizárólag egy meghatározott hullámhosszon válik láthatóvá. Az objektum formája rendkívüli szimmetriát mutat, ami még inkább felkelti a kutatók érdeklődését.

A szabályos geometriai formák mindenütt jelen vannak az ember által teremtett világban, legyen szó építészetről, iparról vagy művészetről. Olyan megszokottá váltak a mindennapjainkban, hogy könnyen elfeledkezünk arról, hogy a természetben mennyire ritkák ezek a tökéletes alakzatok. Ennek fényében igazán meglepő felfedezés született a Western Sydney Egyetem kutatói által, akik az űr mélyén rejtőző titkokat tárták fel.

Miroslav Filipović, az egyetem tudósa és csapata egy plazmagömböt fedezett fel, amit Teleiosnak nevezett el. Ez egy ógörög szó, amelynek jelentése: tökéletesség. És valóban: egy tökéletes gömb alakú objektumról van szó, a szakemberek számára pedig komoly kihívást jelent annak megértése, hogy vajon miként keletkezett.

Az objektumot az ausztrál rádióteleszkóp-rendszer, az ASKAP (Australian Square Kilometer Array Pathfinder) segítségével fedezték fel, és kiderült, csak a rádióhullámok vizsgálatával válik láthatóvá. A kutatók ebből arra következtettek, hogy egy szupernóva robbanás után jöhetett létre, ám az igazi rejtély csak ezután kezdődött.

A szupernóva-maradványok világában nem csupán a szimmetria lenyűgöző, hanem az is, hogy a Tejútrendszer összes eddig felfedezett ilyen objektuma közül ez az egyik leggyengébben fénylő. A kutatócsoport különféle elméleteket dolgozott ki, hogy megértsék, miként alakulhatott ki ez a különleges jelenség.

Az egyik elképzelés szerint ez egy fiatal szupernóva-maradvány lehet, talán kevesebb, mint 1000 éves, és körülbelül 7000 fényévnyire található. Ez azért lehetséges, mert az úgynevezett Szedov-fázis elején a csillagot szétszakító robbanás nagyjából szimmetrikus.

Elképzelhető, hogy a szupernóva-maradvány jóval régebbi, mint azt elsőre gondolnánk, és a szóban forgó fázis egy későbbi állapotot képvisel, amely körülbelül 25 ezer fényévre található a Földtől. Amennyiben ez a feltételezés helytálló, akkor a szimmetria megvalósulása csak abban az esetben lehetséges, ha a táguló anyaghéj rendkívül kevés csillagközi anyaggal ütközött eddig.

"A Szedov-fázis egy szupernóva-maradvány esetében akár tízezer évig is eltarthat. Ehhez azonban nem csupán egyedi környezeti feltételek szükségesek, hanem a tágulás teljes területén állandó sűrűséggel is kell bírnia. Ennek elérése meglehetősen kihívást jelent" - nyilatkozta Filipović professzor az IFLScience számára.

De az is elképzelhető, hogy egyáltalán nem egy szokványos szupernóva-robbanásról van szó. A kutatók egy Ia típusú szupernóvát vizsgáltak, ahol egy fehér törpe anyagot szív el a kísérőjétől, amíg az át nem lép egy küszöbértéket, és végül felrobbantja azt. De lehet ez egy Iax típusú szupernóva is, amikor a szupernóva nem semmisíti meg teljesen a fehér törpét, és egy zombicsillagot hagy maga után.

A kihívás csupán annyi, hogy a rendelkezésre álló forgatókönyvek egyike sem passzol teljesen a frissen felfedezett plazmagömbhöz.

A szakemberek egyelőre tovább vizsgálják az objektumot, a felfedezéséről szóló publikáció azonban már megjelent az arXiv preprint szerveren.