Tordai Bence hangsúlyozza, hogy a szociális alapjogok nem harmonizálnak az Alaptörvény által képviselt eszmékkel és elvekkel. Szerinte a szociális jogok és az Alaptörvény filozófiája között feszültség áll fenn, ami megnehezíti a két terület összeegyezteté

Tordai Bence, független országgyűlési képviselő, határozottan elutasítja a kormány nézetét, miszerint a lakhatás nem lenne alapvető emberi jog. Szerinte egy olyan Országgyűlésben, amely nem ismeri el a szociális jogokat az alapjogok körében, gyakorlatilag lehetetlen a lakhatás alkotmányos joggá emelése. E közben a téli hónapok nemcsak az utcán élők számára jelentenek veszélyt: Magyarországon a kihűlés következtében elhunytak közül tízből hatan a fűtés nélküli otthonaikban találják halálukat. A helyzet sürgeti a felelősségvállalást és a cselekvést, hiszen a lakhatás kérdése nem csupán jogi, hanem emberi méltóságot érintő ügy is.

Lassan egy hete lépett életbe a kilakoltatási moratórium, amelynek célja, hogy megóvja a rászorulókat a téli hideg viszontagságaitól, így megakadályozva, hogy utcára kerüljenek. Azonban nemcsak az utcán élők vannak veszélyben, hiszen a fűtetlen otthonokban élő emberek közül is sokan életüket vesztik a kihűlés következtében. A statisztikák aggasztóan figyelmeztetnek: a halálesetek több mint 60%-a fűtetlen lakásokban következik be. Ez pedig nem csupán számadat, hanem valós emberi életek tragédiája. A tavalyi adatok alapján Magyarországon a "nem járműbaleset következtében bekövetkezett baleseti halálesetek" között a kihűlés, vagyis a fagyhalál a harmadik leggyakoribb ok. Tordai Bence, Buda független képviselője ezért újra benyújtotta az Országgyűlésnek azt a határozati javaslatot, amely a tömeges kihűléses halálozások megelőzésére irányuló intézkedéseket sürgeti.

Miért nem fogadták el a javaslatot már korábban? - tettük fel a kérdést Tordai Bencének. "Ha időben rábólintottak volna, a kormány már régóta egészen más irányba terelhette volna a szociális és lakhatáspolitikáját. A határozati javaslat ugyanis radikális változásokat hozott volna, legyen szó akár a lakásfenntartási támogatásokról, az adósságkezelési segélyekről vagy a lakhatási szegénység különböző formáinak kezeléséről. Nyilvánvaló, hogy nem fogadták el, mert alapvetően ellentmond a hiedelmüknek, miszerint a lakhatás nem alapvető emberi jog. Ezért nem várhatunk el tőlük, hogy ezen a területen érdemi lépéseket tegyenek, pedig már minimális beavatkozásokkal is rengeteg ember életét meg lehetne menteni és segíteni" - mondta az országgyűlési képviselő. Hozzátette, hogy elérhetnénk Ausztria szintjét, ahol a hideg időjárás ellenére az elmúlt tíz évben jóval kevesebb fagyhalál történt, mint nálunk tavaly. "Ezt a szörnyű sorsot felelős kormányzással el lehetne kerülni" - tette hozzá a független képviselő.

Tordai Bence véleménye szerint a lakhatás alkotmányos joggá nyilvánítása nem reális célkitűzés egy olyan Országgyűlés esetében, amely nem ismeri el a szociális jogokat az alapjogok szerves részének. Az ilyen környezetben, ahol emberek éheznek vagy az utcán fagyoskodnak, a lakhatás mint jog nem kerülhet napirendre. "Csak ott van lehetőség erre, ahol jogot formálhatunk a valós társadalombiztosításhoz, az élethez szükséges minimális jövedelemhez és biztos, emberi méltóságot biztosító lakhatáshoz. De ez egy egészen más valóság. A jelenlegi Alkotmányt helyettesítő Alaptörvény szellemisége pedig teljesen ellentmond ennek."

A Fidesz-állam megpróbál a még meglévő szociális kötelezettségei alól is kibújni - folytatta Tordai Bence. Például a szülők eltartási kötelezettsége, amit a gyerekeikre róttak, vagy hogy nagyon sok állami funkciót a szociális szférában kiszerveztek a történelmi egyházaknak, mind arra utal, hogy a kormány a legkevésbé sem szeretné vállalni az állam szociális felelősségét, éppen ellenkezőleg cselekszik - jegyezte meg az ellenzéki politikus.

Van olyan része a javaslatnak, amit ön szerint elfogadna az Országgyűlés? - vetettük fel. Ha lenne rugalmas, konstruktív fideszes szakmabeli, például egy államtitkár, akivel egy tárgyalás miközben az ideológiai alapjukat nem feszegeti, de érezhető segítséget jelentene a lakhatási szegénységgel küzdők számára, akkor lehetne erről beszélni - válaszolta, hozzátéve: de nincs szakmailag autonóm középvezetés vagy egyáltalán kormányzás az országban, és minden, ami az ellenzéktől jön, az automatikusan a kukában köt ki, ezért nem gondolja, hogyha mazsolázhatnának a javaslat pontjaiból, akkor ezt meg is tennék. Tordai Bence megjegyezte: azért adnak be javaslatokat, hogy egy kicsit inspirálják a kormányt. Ha ugyanis valamelyik ügy számukra politikailag túlságosan kockázatos vagy veszteséges, akkor van, hogy ezekből merítenek ötletet. Ezért nem teljesen kizárt, hogy akár a kormányzati politikában vagy az állam által finanszírozott karitatív szolgálatok munkájában egyik-másik visszaköszön. Vannak jó gyakorlatok most is az országban, ilyen például, amit a Máltai Szeretetszolgálat - ha nem is tökéletesen, de - csinál a kistelepüléseken. Ez sokkal közelebb van ahhoz, amit a szociális szakma szeretne látni, mint az, ami hivatalos kormányzati gyakorlat, mert az egyenlő a nullával.

A közösségi médiában megosztott nyilatkozatában a politikus hangsúlyozta, hogy a kormány végre ráébredt: a lakhatási válság sürgős megoldást igényel. De miből következtet arra, hogy az Orbán-kormány most valóban nyitott lenne e problémák kezelésére? Tordai Bence válaszában emlékeztetett arra, hogy nemrégiben napvilágot látott egy kormányzati háttéranyag, amely a lakáspolitika új irányvonalait vázolta fel. Bár azóta nem érkezett hivatalos megerősítés az anyag tartalmáról, a 2026-os választási kampány részeként máris felerősödött a megfizethető lakhatás kérdése. A kormányzati kommunikáció is felerősödött ebben a témában. Fontos megjegyezni azonban, hogy a kormány számára a „lakhatási válság” nem feltétlenül a legrosszabb helyzetek kezelését jelenti. Inkább arról van szó, hogy a Fidesz szavazótáborában egyre több olyan ember van, aki a saját bőrén tapasztalja a problémát, beleértve a munkavállalókat és a vidéki középosztályt is. A kormány kommunikációja azt sugallja, mintha a lakhatási válság csupán Budapestet érintené, és a felelősséget a főpolgármesterre hárítanák. Mindeközben több intézkedést is bejelentettek, ám a szakértők véleménye szerint egyik sem kínál valódi megoldást a helyzetre.

Tordai Bence kifejtette, hogy a kormány jelenlegi intézkedései elsősorban azokat célozzák, akik már rendelkeznek bizonyos mértékű saját erőforrással, hogy elindulhassanak a lakásépítés vagy az önálló lakásszerzés irányába. A lakásépítési támogatások mellett nem elhanyagolható tényező, hogy az építőipar jelentős része a NER befolyása alatt áll Magyarországon. A kormány programjába beemelték azokat a régóta hangoztatott igényeket is, amelyek a lakáshelyzet javítását szolgálják; például a kiterjedt kollégiumi építési programokat. A Diákváros projekt ismét napirendre került, és ennek érdekében népszavazást kezdeményeztünk, amelyet a főpolgármester és az ellenzék is támogatott. Ezek apró, de biztató lépések, főként ha Budapest területén 12-20 ezer új kollégiumi férőhely létesül, ami nemcsak a diákok, hanem a családok lakásbérleti költségeit is csökkentheti. Ugyanakkor Tordai hangsúlyozta, hogy ennél sokkal átfogóbb intézkedések szükségesek. Ki kell emelni, hogy a gazdasági ösztönzés helyett a legnagyobb kiszolgáltatott csoportok védelmét kell a középpontba helyezni, és el kell kerülni az ideiglenes, felületes megoldásokat. Jelenleg minden negyedik magyar háztartást érint a lakhatási szegénység, a Habitat for Humanity legfrissebb jelentése szerint 2,8 millió ember él olyan körülmények között, amelyek komfort nélküli, egészségtelen, túlzsúfolt vagy éppen csak megfizethető lakhatásnak számítanak. Azok az adósok, akik a kilakoltatási moratórium alatt is a kilakoltatás rémével küzdenek, gyakran azon dilemmáznak, hogy fűtsenek-e vagy étkezzenek. Az ellenzék ezért parlamenti vitanapot kezdeményezett a lakhatási válság témájában, amelyre hétfőn kerül sor.