Továbbra is romlik az ukrán hadsereg helyzete Kurszk környékén.

A frontvonalról érkező hírek alapján az ukrán erők komoly veszteségeket szenvednek el, és a korábban birtokolt területek 40%-át már kénytelenek voltak feladni. Kurszk régiója különösen fontos, hiszen egyesek mindent megtesznek annak érdekében, hogy megőrizzék, míg mások kétségbe vonják, hogy egyáltalán indokolt volt-e az ottani beavatkozás.

A harcok intenzitása olyan magasra szökött, hogy egyes ukrán parancsnokok számára lehetetlenné vált a holttestek evakuálása. A kommunikációs zavarok és a nem megfelelően megtervezett taktikák súlyos következményekkel jártak, és a csapatoknak alig maradt lehetőségük a ellentámadásra - nyilatkozták névtelenséget kérve több frontvonalbeli katona és parancsnok az Associated Pressnek.

Oroszország augusztus óta - amikor teljesen váratlanul érte az ukrán behatolás - több mint 50 ezer katonát vonultatott föl a térségben, köztük néhány ezret szövetségesétől, Észak-Koreát kapott. Pontos számokat nehéz mondani, de az orosz ellentámadás ezreket ölt meg és sebesített meg, a túlterhelt ukránok az augusztusban elfoglalt 984 négyzetkilométeres Kurszk több mint 40 százalékát elvesztették - számolt be az Euronews.

Három évvel ezelőtt Oroszország megkezdte átfogó invázióját, amelynek következtében Ukrajna területének körülbelül egyötödét ellenőrzi. Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, abban bízott, hogy Kurszk kontrollja hozzájárulhat ahhoz, hogy Moszkvát tárgyalásokra bírja a háború lezárásáról.

Öt ukrán és nyugati tisztviselő Kijevben, akik csak névtelenül voltak hajlandóak nyilatkozni kényes katonai kérdésekről, azt mondták, attól tartanak, hogy a kurszki hazárdírozás az egész 1000 kilométeres frontvonalat meggyengíti, és Ukrajna értékes területeket veszít keleten.

„A darázsfészekbe léptünk” – osztotta meg véleményét Stepan Lutsiv, a 95. légideszantos rohamdandár őrnagya.

Olekszandr Szirszkij hadseregparancsnok nyilatkozata szerint Ukrajna hadműveletének elindítása mögött az a meggyőződés állt, hogy Oroszország újabb offenzívát tervez Északkelet-Ukrajna ellen. A tisztviselők aggodalommal figyelték a helyzet alakulását, és úgy vélték, hogy a lépésekre sürgősen szükség van a védelem megerősítése érdekében.

Orbán a putyini propagandát szajkózza, szerinte katonai művelet zajlik Ukrajnában 2024. december 21. Euronews: Orbán Viktor magyar kormányfő évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tart a budapesti Karmelita kolostorban. Terítéken többek közt a migráció, Magyar Péter, az uniós források és az ukrajnai háború, amely...

A hadművelet augusztus 5-én vette kezdetét. Az elsőként kilencnaposra tervezett rajtaütés hamarosan hosszabb időtartamú megszállássá alakult, amelyet az ukránok lelkesen üdvözöltek. Ez a helyzet lehetőséget biztosított számukra, hogy erősítsék országuk befolyását, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnököt zavarba ejtette.

Az egyik századparancsnok összegyűjtötte az embereit, és azt mondta nekik: "Történelmet írunk, az egész világ tudni fog rólunk, mert ilyenre a második világháború óta nem volt példa."

Négyszemközt viszont már nem volt olyan magabiztos. "Egészen őrültségnek tűnt" - vallotta be. "Nem tudtam felfogni, miért is vállaljuk ezt."

A meglepetés erejével elért sikertől felbátorodott ukrán erők parancsot kaptak, hogy az eredeti küldetéshez képest 25 kilométerrel beljebb, Korenevo városáig nyomuljanak előre Oroszországban. Ez volt az egyik első hely, ahol az orosz csapatok ellentámadásba lendültek.

November elejére az oroszok gyorsan kezdtek területeket visszaszerezni. Ahogy egyre több veszteség érte az ukránokat, úgy kezdett megváltozni a véleményük a kurszki behatolásról. A századparancsnok szerint a csapatok fele meghalt vagy megsebesült.

Zelenszkij: Putyin Ficot a második energetikai front megnyitására szólította fel 2024. december 28. – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosan azt állította, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnök utasításainak engedelmeskedve készül Ukrajna ellen a második energetikai front megnyitására. Zelenszkij ezt a vádját szombaton (december 28.) tette közzé az X közösségi platformon, ahol kifejtette aggályait a helyzet súlyosságáról és annak lehetséges következményeiről.

Néhány frontparancsnok szerint a körülmények kemények, a morál alacsony, és a katonák megkérdőjelezik a parancsnoki döntéseket, sőt még Kurszk elfoglalásának célját is.

Egy másik parancsnok megjegyezte, hogy bizonyos utasítások, amelyeket az alárendeltjei kaptak, nem tükrözik a valós helyzetet, mivel a kommunikáció késlekedése miatt torzultak.

"Nem fogják fel, hogy hol helyezkedik el a mi területünk és hol van az ellenség, mi képezi az ellenőrzésünk alá tartozó zónát, és mi az, ami kívül esik ezen" - nyilatkozta. "Nincs tisztában a hadműveleti szituációval, így a saját megítélésünk alapján fogunk dönteni."

Az egyik szakaszparancsnok elmondta, hogy a felettesek többször elutasították a kérését, hogy változtasson az egysége védelmi pozícióján, mert tudja, hogy az emberei nem tudják tartani a vonalat.

„Azok az emberek, akik mindvégig kitartanak, MIA-ként (azaz eltűntként a harcmezőn) végzik” – nyilatkozta. Hozzátette, hogy legalább 20 ukrán katona holtteste maradt hátra az elmúlt négy hónap során, mivel a harcok annyira intenzívvé váltak, hogy nem volt lehetőségük további áldozatok nélkül evakuálni őket.

Az ukrán katonák azt mondták, nem voltak felkészülve az agresszív orosz válaszlépésekre Kurszkban, és nem tudnak ellentámadásba lendülni vagy visszavonulni.

„Nincs más választásunk. Itt kell megvédenünk magunkat, mert ha csak visszavonulunk a határaink mögé, nem állnak meg, tovább fognak nyomulni” – fogalmazott a drónos egység vezetője.

Az AP megkereste az ukrán vezérkart, hogy állásfoglalást kérjen, de a közzététel idejéig még nem érkezett válasz.

Kijevet súlyos ballisztikus rakétatámadás érte - hat nagykövetség is célba került 2024. december 20-án. Péntek reggel (12. 20.) hangos robbanások rázkódtatták meg a fővárost. A jelentések szerint orosz ballisztikus rakéták törmelékei csapódtak be az ukrán főváros több kerületében, beleértve Golosejevszkij, Szolomenszkij, Sevcsenko és Dnyiprovszkij területeit.

Az amerikai, nagyobb hatótávolságú fegyverek lassították az orosz előrenyomulást, és a harcokhoz múlt hónapban csatlakozott észak-koreai katonák könnyű célpontjai a drónoknak és a tüzérségnek, mert hiányzik belőlük a harci fegyelem, és gyakran nagy csoportokban mozognak a nyílt terepen - mondták az ukrán csapatok.

Hétfőn Zelenszkij bejelentette, hogy körülbelül 3000 észak-koreai katona vesztette életét vagy szenvedett sérüléseket. A katonák megjegyezték, hogy úgy tűnik, a harcosok tanulnak a korábbi hibáikból, hiszen egyre ügyesebben rejtőzködnek az erdős frontvonalak közelében.

A múlt héten zajlott összecsapás a Voroncovo traktus környékén, egy erdős területen, amely Kremenne és Voroncovo települések között terül el, és eddig Ukrajna ellenőrzése alatt állt. Az ukrán fegyveres erők most aggódnak amiatt, hogy az orosz csapatok megszerezhetik ezt a stratégiai jelentőségű logisztikai útvonalat.

A Donbász térségében tapasztalt frontveszteségek fényében az ukrán katonák egyre inkább megkérdőjelezik, hogy vajon megérte-e a Kurszki offenzíva. Az aggályaik hangosabbá válnak, és a harcok súlyossága tovább fokozza a dilemmát az ukrán erők körében.