A helyzet Magyarországon rendkívül aggasztó, és a tükörbe nézve rá kell döbbennünk, hogy sok mindent saját magunk idéztünk elő.
"Az aktív életmód népszerűsítésére eddig soha nem álltak rendelkezésre ilyen jelentős források. Feladatunk, hogy ezeket a forrásokat hatékonyan és átláthatóan használva minél több olyan embert mozgósítsunk, akik eddig nem tettek lépéseket a fizikai aktivitás irányába. Különösen fontosnak tartjuk a SZÉP-kártya Aktív Magyarok program bevezetését, mivel hazánk az Európai Unióban az egyik legelhízottabb népességgel rendelkezik. Ez a probléma nemcsak a felnőtteket érinti, hanem a gyermekek fittségi mérései is aggasztó eredményeket mutatnak" - nyilatkozta lapunknak Révész Máriusz. Az aktív Magyarországért felelős államtitkárral az életmód és az egészség kapcsolatáról, az új KRESZ-ről, valamint a fővárosi kerékpárutakról is esett szó.
Az elmúlt napokban az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság a Miniszterelnökségről átkerült a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumba. Az államtitkár nem aggódik, mert az aktív turisztika területén eddig is sokat dolgoztak együtt Navracsics Tibor miniszterrel, aki szintén elkötelezett az ügyben, az ő támogatásával indult el 2013-ban a Mozgás Éjszakája, sőt, ennek mintájára kezdeményezte uniós biztosként a BeActive Night-ot. "Az új minisztériumban még nagyobb lendülettel fogjuk mozgásra ösztönözni a magyarokat" - húzta alá Révész Máriusz.
Sebességváltás címmel jelent meg az Aktív Magyarország 2024-es évértékelő kiadványa, amelynek bevezetőjét Révész Máriusz írta. Az államtitkár szavaival élve, "az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság tulajdonképpen Magyarország jól-létének államtitkársága".
A politikus a "jól-lét államtitkárság" jelentésével kapcsolatos kérdésünkre így válaszolt: "Magyarországon az egyik legnagyobb kihívás, hogy az egészségügyi mutatóink rendkívül aggasztóak. A várható élettartamunk 4,6 évvel elmarad az uniós átlagtól, ráadásul a közérzetünk is meglehetősen negatív, sokan rosszkedvűnek érzik magukat. Ha sikerülne aktívabb életet élnünk, az nemcsak az egészségünkre, hanem a boldogságunkra is kedvező hatással lenne. Már hazánkban is találkozhatunk olyan munkahelyekkel, ahol a jól-létért és a wellbeingért felelős szakemberek dolgoznak. Valójában mi képviseljük Magyarország jól-lét államtitkárságát. Ez a megközelítés nem egyedi, hiszen például az Egyesült Arab Emírségekben is létezik happiness és wellbeing miniszter. Feladatunk, hogy megteremtsük a szükséges feltételeket, és támogassuk az embereket abban, hogy olyan életmódot folytassanak, amely hozzájárul az egészséges állapotukhoz és a mindennapi jó közérzetükhöz."
Az államtitkár a várható élettartamot érintve hangsúlyozta, hogy az uniós átlaghoz képest hazánkban 4,6 évnyi elmaradás tapasztalható. Ebből a nőknél 3,9 év, míg a férfiaknál 5,3 év a különbség. Révész Máriusz megjegyezte, hogy ez nem a férfiak elnyomásának következménye, hanem inkább annak, hogy a nők általában tudatosabbak az egészségük megőrzésében. Sok férfi például, amikor eléri a száz kilogrammot, hajlamos azt gondolni, hogy ez a normális súlyhatár. Az egészségügyi szűrővizsgálatokra való eljárás is sok esetben a férfiak részéről a "csak ha muszáj" mentalitás jellemzi. Az egészségi állapotunk és az életmódunk között szoros összefüggés áll fenn. Egy WHO-kutatás alapján az egészségügyi ellátás csupán 11%-ban befolyásolja egészségi állapotunkat, míg az életmódunk 43%-kal terheli meg ezt a kérdést. Végső soron mindannyian felelősek vagyunk saját egészségünkért.
Révész Máriusz egy alternatív kutatási eredményre hivatkozva hangsúlyozta, hogy Magyarországon a halálozások 9,7 százaléka a mozgásszegény életmód következményeként következik be.
Ha alaposan átgondoljuk a helyzetet, akkor világossá válik, hogy naponta 37 ember halála kapcsolható a mozgásszegény életmódhoz. Ez valóban aggasztó! Feladatunk, hogy változást hozzunk ebbe a kedvezőtlen helyzetbe, és lehetőségeket teremtünk a rendszeres mozgásra. Most arra keressük a megoldást, hogyan tudnánk motiválni azokat, akik nem tartják lényegesnek a fizikai aktivitást.
"De hogyan is érhetjük el mindezt?" - kérdeztük közbe. Az államtitkár válasza egyértelmű volt: "Sikerünket az mozgás élménye határozza meg. Amikor az emberek örömmel végzik, amit csinálnak, amikor olyan sportágakat próbálnak ki, amelyről úgy térnek haza, hogy 'ez egyszerűen fantasztikus volt', és már alig várják a következő alkalmat, akkor valóban van esély a sikerre. Ha ezt nem tudjuk megvalósítani, akkor néhányan ugyan el fognak járni sportolni, még ha nehezen is, de a szélesebb tömegeket nem fogjuk tudni megmozdítani."
Az államtitkár szerint közösségeket kell teremteni, mert ha megbeszéljük a barátainkkal, hogy mikor és hol sportolunk, akkor még rossz idő, fáradtság esetén is hajlamosabbak vagyunk összekapni magunkat és elindulni, mintha egyedül lennénk. "Élmény és közösség, megfelelő infrastruktúrával. Ha ezek a helyükön vannak, akkor van esély arra, hogy bevonjuk az embereket" - összegzett az államtitkár, hangsúlyozva: "Felvázolhatjuk a gyerekeinknek, hogy milyen drámai következményei lesznek, ha nem mozognak, hogy szív- és érrendszeri megbetegedéseik lesznek 25 év múlva, satöbbi, akinek vannak gyerekei, pontosan tudja, hogy mekkora hatással van ez rájuk. Ez nem működik, ahogy sajnos a dohányos sem teszi le a cigit hirtelen megvilágosulva, amikor elolvasta a dobozon a feliratot, hogy az súlyosan károsítja az egészségét. Csak akkor van esély a sikerre, ha a gyerek, felnőtt és nyugdíjas is élvezi a mozgást".
Révész Máriusz a kérdésünkre, hogy Magyarországon a lakosság milyen arányban sportol rendszeresen, így válaszolt: "Tavaly egy kutatást végeztünk, amely alapján az önbevallásos adatok szerint a magyarok 55 százaléka soha nem sportol. Emlékezetem szerint egy évvel korábban az Eurobarometer felmérésének eredményei 59 százalékot mutattak." Mosolyogva megjegyezte, hogy ez alapján úgy tűnik, az államtitkárság munkája jól halad, de még rengeteg a tennivaló, hiszen Finnországban mindössze 8, Svédországban 12, Csehországban 26, míg Szlovéniában 25 százaléknyian mondták, hogy soha nem sportolnak. A jelentős eltérésben "valamelyest szerepet játszik az is, hogy a skandináv országokban a tíz kilométeres túrázást már sportnak tekintik, míg Magyarországon általában csak azokat az aktivitásokat nevezzük sportnak, amelyek versennyel, küzdelemmel járnak, vagy ahol az idő mérésére is sor kerül."
Sajnos az Európai Unió keretein belül Magyarország az elhízás terén az élen járó nemzetek közé tartozik. Ez a probléma nemcsak a felnőtteket érinti, hanem a gyermekek körében is aggasztóan megjelenik. A Magyar Diáksport Szövetség által végzett NETFIT mérések alapján a gyerekek fittségi állapota rendkívül kedvezőtlen, hiszen a legtöbb településen a felmérés eredményei a kedvezőtlen és a rendkívül kedvezőtlen kategóriákba sorolják őket, sok esetben a rendkívül kedvezőtlen állapothoz közelítve.
Az államtitkár egy különleges, szürke árnyalatokkal teli képet alkotott, melynek hangulata a borongós időt idézi.
Révész Máriusz arra a kérdésünkre, hogy a gyerekek túlsúlyában mekkora felelőssége van az oktatási rendszernek, rámutatott: "A magyar oktatási rendszer szinte egyedülálló abban, hogy minden nap van testnevelés. A NETFIT-mérés 2015-ben kezdődött, először enyhe javulást láttunk, majd a Covid-járvány elképesztő romlást hozott. Mostanra jutottunk vissza az első mérések szintjére. Ebből látszik, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése javulást hozott, de amikor nem kellett bejárni az iskolákba, drámai volt a romlás".
Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a különböző mérések szerint egy felsőtagozatos iskolás naponta 4-6 órát tölt különböző képernyők előtt, a középiskolások átlagosan közel 8 órát, "a sportolásnak, mozgásnak pedig az egyik legnagyobb ellenfele a mobiltelefon és a számítógép. A különböző korosztályokban a gyerekek negyede, néhány esetben 30 százaléka túlsúlyos, ami drámai". Ráadásul a túlsúly mellett más problémák is észlelhetők: "A gyerekek súlya nőtt, alvásidejük csökkent, a PISA-mérések szerint a gyerekek tudása egész Európában csökkent, a diákok közösségi élete is visszaesett, a mentális problémákkal rendelkezők száma drasztikusan nőtt. Dr. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház igazgatója beszélt arról, hogy húsz évvel ezelőtt mindössze egy gyermekpszichiáter dolgozott náluk, most viszont huszonöt, és a huszonöt pszichiáter terhelése nem kisebb, mint húsz éve az egynek. Óriási kihívások vannak a mentális területen, de ez nem magyar sajátosság".
Révész Máriusz szerint a gyerekeknél ugyanaz a recept, ami a felnőtteknél: "Élményt kell adni a testnevelés órákon és a sportegyesületekben is. Ezt eddig csak részlegesen sikerült megvalósítani. Tizenkét év közoktatás alatt el kellene érni, hogy a gyerekek megszeressék a mozgást, és tizennyolc éves koruktól már önszántukból sportoljanak, mozogjanak. Látva a fiatalok, egyetemisták adatait, ezt nem igazán sikerült elérni. Ami a sportegyesületeket illeti: viszonylag sok gyerek kezd sportolni 4-8 éves kora között, de a 70-90 százalékuk 16 éves korára lemorzsolódik. Az egyesületek többségében inkább azokkal a gyerekekkel foglalkoznak, akik esélyesek a versenyeken. A fiam példáját is hozhatnám, aki jégkorongozott, de a mindennapos edzés és a hétvégi mérkőzések miatt elfogytak a csapattársai, és a végén ő is abbahagyta. Egy kicsit lazábbá, élményszerűbbé kellene tenni az egyesületeken belüli sportolást is. Biztató, hogy a sportállamtitkár meghirdette a Sportoló Nemzet Programot. Ennek részeként például a sportegyesületeket is próbálják a versenysport mellett az amatőr sport irányába kinyitni. Újra kell gondolni a finanszírozást, hogy érdemes legyen megtartani a középiskolában is a fiatalokat".
Kíváncsiak voltunk, hogy a kormány mennyire támogatja a szabadidősportra fordított forrásokat. Révész Máriusz államtitkár optimista: úgy véli, hogy jelentős előrelépéseket tettek ezen a területen. A rendszerváltozás óta nem tapasztalt ekkora figyelmet és anyagi támogatást a szabadidősport és az élménysport, mint napjainkban. Tavaly lehetőség nyílt arra, hogy a vállalatok a népegészségügyi termékadójuk (NETA) 10 százalékát az Aktív Magyarországért programok támogatására fordítsák, ami összesen több mint 3 milliárd forint pluszforrást eredményezett. Idén a kormány automatikusan betervezte a tervezett NETA 10 százalékát a költségvetésbe, ami további 6,5 milliárd forintot jelent. "Soha nem állt rendelkezésre ennyi pénz az aktív életmód, a szabadidősportra és az élménysportokra" - hangsúlyozta az államtitkár.
Révész Máriusz a kritikák kapcsán, amelyek arra utalnak, hogy a kormány a TAO-rendszer és különböző szponzorációk révén a profi sportot helyezi előtérbe a szabadidősporttal szemben, így fogalmazott:
Jóval árnyaltabb a kép ennél, hiszen a TAO-támogatásnak például nagy szerepe van az utánpótlás-nevelésben is. Az aktív életmód ösztönzésére fordított forrás az elmúlt években dinamikusan növekedett. Bárki végignézheti az éves beszámolóban az elmúlt évek élménysport fejlesztéseit, programjait. Óriásit ugrottunk előre. Hamarosan elkészül a Monspart Sarolta Aktív Életmód Stratégia, ami kijelöli a továbblépés irányait. Az aktív életmódba fektetett összegek többszörösen megtérülnek, az egészségügyi költségek, a táppénz csökken, nem beszélve arról, hogy az egészséges embereknél kevesebb a betegség miatt kiesett munkaidő. A kormány szempontjából ez befektetés a versenyképességbe.
Révész Máriusz kiemelte a transzparencia jelentőségét: "Elengedhetetlen, hogy a forrásokat hatékonyan és átláthatóan használjuk fel. Már öt éve minden évben közzétesszük az évértékelő füzetünket, amelyben részletesen felsoroljuk, kik és milyen projektekkel kapcsolatban, mekkora támogatást kaptak. Így senkinek sem kell közérdekű adatigényléssel bajlódnia, hiszen a kiadvány online is hozzáférhető. Az is előnyös, hogy minden kedvezményezett tisztában van a támogatás mértékével, hiszen ez nyilvános, és a honlapunkon is elérhető."
Révész Máriusz lapunknak kifejtette, hogy elkötelezettek az aktív életmódot elősegítő infrastruktúra-fejlesztések támogatása mellett. Emellett számos mozgásra ösztönző és szemléletformáló kampányt is elindítottak. Az államtitkár konkrét példákat is megosztott az infrastruktúra-fejlesztés terén elért eredményekről:
Révész Máriusz világosan kifejezte, hogy nem kívánja megmondani, ki mivel sportoljon; a lényeg az, hogy mindenki rátaláljon arra a mozgásformára, amelyet örömmel integrálhat a mindennapjaiba. Az idei évben 500 millió forintot különítettek el a különféle élménysport események lebonyolítására, legyen szó futásról, kerékpározásról, fitneszről, vízitúrázásról, gyaloglásról vagy éppen a Balaton átúszásáról.
A politikus a szemléletformáló programjaik között különösen hangsúlyozta: "Magyarország legnagyobb mozgásösztönző kezdeményezése" a Millió lépés az iskoládért. Eddig már 467 ezer résztvevő regisztrált, és az őszi, valamint tavaszi fordulóban összesen 77 napon keresztül lehet gyűjteni a lépéseket. A program végén 100 iskola részesül egy-egy millió forintos sporteszköz vásárlási utalványban. Az államtitkár elmondása szerint még soha nem volt Magyarországon ilyen mértékben sikeres mozgásra ösztönző játék.
Révész Máriusz a Vándortáborokat tartja egyik legnagyobb büszkeségének, hiszen tavaly 18 ezer fiatal élvezhette ezt a különleges élményt. "Ez a program olyan, mint egy sokoldalú gyógyszer: egyszerre erősíti a gyerekek közösségi érzését, segít felfedezni a hazájuk szépségeit, és lehetőséget ad a teljesítmény örömének átélésére" - mondja Máriusz. A Vándortáborozás számos formában megvalósítható: lehet gyalogosan, vízen, kerékpáron vagy zarándoklat során is részt venni. Összesen 41 különböző útvonalon több mint 900 turnust kínálnak, így mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. "A táborozás költsége rendkívül barátságos, csupán 49 ezer forintba kerül résztvevőnként egy hétre, amely magában foglalja a szállást, étkezést, és a szükséges felszereléseket: kerékpárt, kenut és minden mást" - tette hozzá. Külön figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű gyerekekre is, akiknek csupán a költségek felét kell állniuk. A jelentkezés még nyitva áll, a honlapon pedig megtalálhatók a szabad turnusok, így bárki csatlakozhat ehhez a felejthetetlen kalandhoz.
Bejelentették az Aktív Osztálykirándulás Programot, amely új színt visz a hagyományos iskolai kirándulások világába! Mindannyian emlékszünk, hogy órákon át ültünk a buszon, küzdöttünk a fáradtsággal, míg egy múzeumot felfedeztünk, majd újra buszra szálltunk, hogy egy másik látnivalót is megcsodálhassunk. A nap végén pedig gyakran a tanárnő kergetett minket, mert nem akartunk hazamenni. Most viszont lehetőséget biztosítunk arra, hogy kerékpárral fedezhessük fel a környéket! Képzeljük el, ahogy 2,5 óra kerékpározás után a gyerekek izgatottan várják, hogy megérkezzenek a múzeumba. Az indulás előtt pedig csillogó szemekkel és élénk kíváncsisággal érdeklődnek az idegenvezetőtől, hogy egy kicsit késlekedhessenek. Furcsán hangzik, de úgy tűnik, ez a módszer tényleg működik!
Révész Máriusz hangsúlyozta, hogy sokan tévesen azt feltételezik, hogy a szegényebb vármegyékben magasabb a túlsúlyosok aránya, míg a jómódúbb területekben alacsonyabb. "Valójában a helyzet az ellenkezője: a legmagasabb elhízási arányt Szabolcs-Szatmár megye mutatja, és ahogy a megyék fejlettsége növekszik, úgy csökken a túlsúlyos gyermekek száma" – mondta az államtitkár. E tendencia már a fiatalok körében is megfigyelhető, ezért a hátrányos helyzetű térségekre kiemelt figyelmet fordítanak. Az itt élő gyermekek számára egynapos, ingyenes aktív osztálykirándulásokat szerveznek. Tavaly ötezer gyermeknek volt lehetősége részt venni, idén pedig már 7500-an élhetnek ezzel a lehetőséggel. "A lényeg az, hogy egy napra, lehetőség szerint ötven kilométeres körzeten belül elvigyék a gyerekeket, jellemzően erdei iskolákba, ahol különféle aktivitási és oktatási programok várják őket. Az ebédet is biztosítjuk számukra. Azok az iskolák jelentkezhetnek, ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri a 60 százalékot. A program óriási népszerűségnek örvend" – tette hozzá Máriusz.
Révész Máriusz felhívta a figyelmünket a Sport43 (angolul szójáték: for free) programra is, amelyben az iskolán kívüli élménysport lehetőségekhez juttatják a gyerekeket. Az ingyenes programban lehet menni falat mászni, síelni, evezni, görkorcsolyázni, biciklitúrázni. Tavaly 200 ezer gyerek vett részt, idén 250 ezer résztvevővel terveznek. Az államtitkár a fentieken túl említés szintjén felsorolta a Pontvadászatot, vagyis új tájfutó pályák telepítését, a pingpongterem-építési programot, a mászófalprojekteket, valamint azt is, hogy Budapesten létre szeretnének hozni egy fedett skate/bringaparkot is.
Révész Máriusz 2025-ös célként jelölte meg, hogy minél több olyan embert tudjanak megszólítani, akik eddig nem mozogtak. Ezeknek az embereknek egy részét az egészségüggyel összefogva szeretnék elérni, ezért indították el a Mozgás receptre!, a Mozdulnék, a Mozdulj a netről a valóságra programokat. A másik részét a munkahelyeken keresztül kívánják elérni. Óriási eredménynek tartják, hogy a SZÉP-kártya Aktív Életmód zsebére a munkáltatók adhatnak havi 10 ezer, évi 120 ezer forintot a munkavállalóknak sportolási célra. Harmadrészt előrelépést szeretnének elérni a nyugdíjasoknál is, ezért együtt dolgoznak a nagy nyugdíjas szervezetekkel. Nagy sikernek tartják, hogy a nyugdíjas gyalogló klubok számát másfél év alatt 120-ról 1000 fölé emelték.
Révész Máriusz a kérdésünkre, miszerint az államtitkárság belefog-e a friss KRESZ-szabályozás kidolgozásába, a következőket mondta:
Évek hosszú során, saját kezdeményezésből és számos civil szervezettel együttműködve, egy KRESZ-módosító javaslat kidolgozásán fáradoztunk, amely körülbelül 2021-re alakult ki. Amikor Lázár miniszter úr átvette a feladatot, átadtuk neki ezt a csomagot. Nagyra értékelte a munkánkat, és az információink szerint sok javaslatunk benne maradt a tervezetben. Bízom benne, hogy hamarosan elfogadásra kerül, hiszen már igazán abszurd, hogy az elektromos rollerek nincsenek szabályozva a KRESZ-ben. Ez a közlekedési eszköz már régóta itt van, és folyamatosan változik a minősítése: hol segédmotoros kerékpárnak, hol nem. Több olyan levelet kaptam, amelyben arról számoltak be, hogy ittas rollerezés miatt elvették a jogosítványukat, ami igencsak furcsa, hiszen jogsi nélkül is lehet rollerezni. Ilyenkor a rollert segédmotoros kerékpárnak tekintették. Ha viszont a roller segédmotoros kerékpár, akkor bukósisak viselése is kötelező lenne, ami gyakorlatilag ellehetetlenítené a rollerszolgáltatást, mivel senki sem sétálgat bukósisakkal a hónya alatt a városban.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a KRESZ-módosítás során kiemelten fontos a közlekedési balesetek számának mérséklése. "Bár jelentős előrelépéseket értünk el, a nemzetközi összehasonlítások alapján még mindig a uniós átlagot meghaladó számú súlyos és halálos balesetet regisztrálunk. Javaslataink között szerepel például a másfél méteres oldaltávolság betartása kerékpárok és gyalogosok előzésekor, amely a közlekedésbiztonság javításának érdekében készült. Ha ezeket a javaslatokat sikerülne megvalósítani, az jelentősen hozzájárulhat a közlekedési balesetek számának csökkentéséhez."
Révész Máriusz álláspontjára kíváncsiak voltunk a Budapesten belüli kerékpárutakkal kapcsolatban rendszeresen fellángoló vitával összefüggésben is. Az államtitkár először leszögezte: "Ha azt a kérdést tesszük fel, kívánatos-e, hogy többen kerékpározzanak a nagyvárosokban, akkor teljesen egyértelmű igen a válaszom. Azoknak az autósoknak, akik szerint ez nem kívánatos, egy gondolatkísérletet javaslok: ha egy jelzőlámpánál csak a harmadik zöldön jutnak keresztül a csúcsforgalomban, játszanak el azzal a gondolattal, mi lenne, ha az előttük lévő autósok közül minden második kerékpárra ülne? Az összes nagyvárosban, Moszkvától New Yorkig abban gondolkodnak, hogy bővítsék a mikromobilitási lehetőségeket, és úgy alakítsák a közlekedési feltételeket, hogy a rövid utazásokon minél többen tudjanak kerékpárral, rollerral közlekedni. Ez az autósoknak is jó, mert minél kevesebb autó, annál gyorsabban lehet haladni".
Révész Máriusz véleménye szerint hazánk kerékpáros infrastruktúrája számos helyen messze van az ideálistól. Kiemelte a járdán futó, kétirányú kerékpárutakat, amelyek sokszor keresztezik az utcákat. Sokakban, akik nem kerékpároznak, az a tévhit él, hogy ezek a megoldások biztonságosak. A baleseti statisztikák azonban mást mutatnak: a járdán haladó, kétirányú kerékpárutak kereszteződéseiben történik a legtöbb baleset. Ennek alapja nem az autósok rossz szándéka vagy a kerékpárosok figyelmetlensége, hanem az, hogy késlekednek a kölcsönös észlelésben. A KRESZ-módosítás során a kerékpáros közösségek egyik legfontosabb javaslata az volt, hogy a balesetveszélyes helyeken szüntessék meg a kötelező kerékpárút-használatot. Miért kényszeríti őket a KRESZ egy olyan infrastruktúra használatára, amely a statisztikák szerint sokkal kockázatosabb, mint az úttest szélén való biciklizés? Ezen balesetek nemcsak a kerékpárosokat érintik, hanem az autósokat is, hiszen minden baleset hatással van rájuk is. Ha a legveszélyesebb kerékpárutak 5%-át (melyek mind településen belül találhatóak) választható kerékpárúttá minősítenénk át, az jelentősen javítaná a közlekedés biztonságát. Én magam is gyakran biciklizek a munkahelyemre, ami 7,5 kilométer, és bátran állíthatom, hogy ha mindenhol, ahol elsőbbségem van, érvényesíteni próbálnám ezt, hetente legalább háromszor elütnének.
Az államtitkár a Fővárosi Önkormányzat stratégiáját is érintette: "Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a közlekedésről tett kijelentéseik összhangban állnak a mi véleményünkkel, azonban lényeges eltérések is fellelhetők. Karácsony Gergely korábbi kabinetfőnöke, Balogh Samu egy konferencián a Galvani híd kapcsán ironikus megjegyzést tett, miszerint a kormány a közlekedési infrastruktúra fejlesztéseivel próbálja csökkenteni a forgalmat. Én azonban határozottan úgy vélem, hogy ez az egyetlen lehetséges út a forgalom mérsékléséhez. Ehhez viszont nem elegendő csupán néhány sárga festék. Ha körülnézünk a világ különböző részein, láthatjuk, hogy azokban az országokban, ahol a kerékpározás elterjedt, a kerékpárosok és az autósok közlekedési viszonyait gondosan, részletesen megtervezték."
Kiderült: lett volna erre pénz, ám a Fővárosi Önkormányzat az elmúlt években összesen 3 milliárd forintnyi, számláján lévő pénzt nem tudott felhasználni, azt elvesztette, visszafizette.
Sajnálatos események sorozata, hogy a főváros az uniós forrásokból kapott 8 milliárd forintból 2,2 milliárd forintot nem tudott felhasználni, így azt vissza kellett fizetnie. Ennek következményeként a Rákos-patak menti kerékpárút fejlesztése is érintett lett. Még ennél is kellemetlenebb, hogy Tarlós István idején, 2019-ben, sikerült megszereznem 800 millió forintot a budapesti kerékpárút-építésre, amelyhez a Fővárosi Önkormányzat is hozzátett egy hasonló összegű támogatást. Az önkormányzati választások után Karácsony Gergelyéknek lett volna lehetőségük megvalósítani a Duna menti kerékpárutat Óbudán keresztül. Nagy türelemmel viseltettünk, hiszen kétszer is meghosszabbítottuk a kivitelezés határidejét. Ám amikor a harmadik határidő lejárta előtt kiderült, hogy több mint öt év elteltével még a tervek elkészítéséig sem jutottak el, kénytelenek voltunk lezárni a folyamatot. Ennek következtében a Fővárosi Önkormányzat tavaly novemberben visszafizette a támogatást, amivel összesen 3 milliárd forint forráshiányt könyvelhetett el, amelyet kerékpárút-fejlesztésre fordíthattak volna. Ebből olyan infrastrukturális fejlesztéseket lehetett volna létrehozni, amelyek a kerékpárosok és az autósok számára is előnyösek lettek volna.
- fogalmazott Révész Máriusz.
