Trump levegőbe emelné az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt.

Az újonnan megválasztott amerikai elnök súlyos büntetővámokkal riogatja Kanadát és Mexikót, akik az Egyesült Államok két legjelentősebb kereskedelmi szövetségesei. A fenyegetett intézkedések komoly veszélyt jelenthetnek a világ második legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének megalapozó egyezményére, amely már így is feszültségekkel terhelt.

Kedden heves reakciót váltott ki a mexikói elnök, Claudia Sheinbaum, Donald Trump megválasztott amerikai elnök fenyegetése, amely szerint 25%-os vámot vetne ki a Mexikóból importált termékekre, amennyiben az ország nem tesz lépéseket az illegális migráció és a fentanil beáramlásának megfékezésére az Egyesült Államokba. Sheinbaum figyelmeztetett, hogy az ilyen vámok csak inflációt és munkanélküliséget generálnak. Hangsúlyozta, hogy amennyiben Trump megvalósítja fenyegetését, Mexikó saját vámokkal fogja viszonozni a büntetőintézkedéseket.

A jövendő amerikai elnök hétfő este bejelentette, hogy hivatali ideje első napján 25%-os vámot vezet be Mexikóra és Kanadára, valamint 10%-os pótlólagos vámot Kínára, ahonnan a kábítószergyártók a fentanil előállításához szükséges vegyszereket szerzik be. Donald Trump a saját létrehozott Truth Social közösségi platformon osztotta meg a hírt, hangsúlyozva, hogy ezek a vámok mindaddig érvényben maradnak, "amíg nem sikerül megfékezni a kábítószerek, különösen a fentanil, és az illegális bevándorlás áradatát".

A hír hallatán az ottawai kormány meglepődött reakciót adott. Chrystia Freeland miniszterelnök-helyettes és Dominic LeBlanc közbiztonsági miniszter közösen kiadott nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy Kanada rendkívül fontosnak tartja a határbiztonság kérdését, és elkötelezetten dolgozik az Egyesült Államokkal a fentanil illegális beáramlásának megakadályozásán. Ezen kívül kiemelték, hogy Kanada az Egyesült Államok egyik legfontosabb kőolaj-beszállítója.

"Nem fenyegetésekkel vagy vámokkal oldjuk meg a migrációt vagy a kábítószerrel való visszaélést. E nagy kihívásokkal való szembenézéshez együttműködésre és megértésre van szükség" - mondta sajtótájékoztatóján a mexikói elnök, felolvasva a Trumpnak címzett levelét. Claudia Sheinbaum figyelmeztetett a büntetővámok potenciális gazdasági következményeire, egyúttal jelezte, hogy Mexikó nem hátrál meg. "Az egyik vámot a másik követi majd válaszlépésként, és így tovább, amíg veszélybe nem sodorjuk a közös vállalatokat" - mondta Sheinbaum emlékeztetve Trumpot, hogy az importtarifák olyan autógyártókat érinthetnek, mint a General Motors, a Stellantis vagy a Ford. Ezeknek a megmentését ígérte egyebek mellett a kampányban a november 5-i elnökválasztáson győztes republikánus politikus. "Miért kellene olyan vámot bevezetni, amely veszélybe sodorja ezeket (a vállalatokat)?" - tette fel a kérdést a mexikói elnök.

Az amerikai statisztikai hivatal szerint az Egyesült Államok két legnagyobb kereskedelmi partnere Mexikó és Kanada, majd nem sokkal lemaradva Kína következik. A négy ország közötti forgalom értéke meghaladja a 2,1 billió dollárt. Ha Trump beváltja fenyegetését, azzal megtorpedózhatja a világ második legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének alapját jelentő egyezményt. A kilencvenes években kötött megállapodást (NAFTA) ráadásul éppen a republikánus politikus első elnöki ciklusa idején újították meg (USMCA). Donald Trump akkor az USA történetének "legmodernebb, legkorszerűbb és kiegyensúlyozottabb" kereskedelmi szerződéséről beszélt.

Az aktuális bejelentés időzítése kétségkívül kedvezőtlenül alakult. A fenyegetések hatására drámaian átalakult az újonnan beiktatott mexikói elnök, Claudia Sheinbaum, hangneme az Egyesült Államok irányába. Múlt pénteken, a nacionalista Morena párt színeiben megválasztott politikus még arról nyilatkozott, hogy hajlandó visszavonni bizonyos reformjavaslatait, amelyekkel elnyerte az elnöki posztot. Ezek között szerepelhetnek olyan független ügynökségek megőrzése, amelyek képesek védelmet nyújtani az amerikai és kanadai befektetők számára a mexikói kormányzati túlkapások ellen. Ezen kívül, a januárban hivatalba lépő Trump elvárásainak megfelelően, Sheinbaum bejelentette, hogy eltávolítják a kínai alkatrészeket az Egyesült Államokba szánt termékekből, helyettük belföldi gyártású elemeket fognak alkalmazni. E lépés célja, hogy biztosítsák az Amerika-Mexikó-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény fenntartását és jövőjét. Ez a megállapodás 2026-ban jár le, hacsak a felek nem döntenek annak megújításáról – akár az eredeti, akár módosított formában. Trump már korábban is utalt arra, hogy változtatásokat tervez, mivel aggódik amiatt, hogy Kína "hátsó ajtóként" használja Mexikót a Washington által kivetett vámok kikerülésére.

Az amerikaiak aggályait Kanada is komolyan veszi. A múlt héten 13 tartomány vezetője levélben fordult Justin Trudeau miniszterelnökhöz, kérve, hogy indítson tárgyalásokat egy kétoldalú kereskedelmi megállapodásról az Egyesült Államokkal, Mexikó kihagyásával. Trudeau válaszában kifejtette, hogy bár kezdetben szeretné bevonni Mexikót is a tárgyalásokba, fontos, hogy más lehetőségeket is mérlegeljen, különösen "a Mexikó által hozott döntések függvényében". Kiemelte, hogy "valós és őszinte" aggodalmak merültek fel a kínai befektetések kapcsán Mexikóban. Sheinbaum, Mexikó város polgármestere, próbálta eloszlatni ezeket a félelmeket, hangsúlyozva, hogy a G20 csoport legutóbbi csúcstalálkozóján biztosította Trudeau-t arról, hogy a kínai BYD autógyár egyetlen észak-amerikai gyára továbbra is Kaliforniában működik.

A szabadkereskedelmi megállapodás rendkívül fontos Mexikónak. Becslések szerint a latin-amerikai ország GDP-jének körülbelül harmada az Egyesült Államokkal folytatott kétoldalú kereskedelemtől függ.

A mexikóiak reménykednek abban, hogy Trump végül pragmatikus okokból visszakozik. Ezt sugallta Arturo Sarukhan, Mexikó korábbi washingtoni nagykövete, aki az X közösségi platformon közzétett bejegyzésében fejtette ki véleményét. A Washington Post cikke alapján Sarukhan meglátása szerint figyelembe kell venni, hogyan reagálnak a két ország kormányai, valamint az amerikai fogyasztók és vállalkozások a kialakult helyzetre. A mexikói és kanadai termékekre kivetett vámok különösen súlyosan érintenék a Trump által favorizált autóipart, hiszen a félkész járművek gyakran több határon is átkelnek, mielőtt eljutnak a végső vásárlókhoz. Ha minden egyes árumozgás után 25%-os vámot kellene fizetni, az jelentős mértékben csökkentené a gyártók nyereségét, és drasztikusan megemelné a fogyasztói árakat. A vámok más szektorokban sem ígérnek kedvező jövőt az amerikaiak számára. Az Egyesült Államok ugyanis nagyban függ Kínától az elektronikai cikkek, különösen a telefonok és videojátékok, illetve a bútorok és műanyag termékek terén. Emellett a friss gyümölcsök több mint fele Mexikóból érkezik az amerikai boltok polcaira. Ennek következtében a vámok emelkedése növelheti az amerikaiak megélhetési költségeit, ami szintén kulcsfontosságú téma volt az elnökválasztási kampány során.