Trump-vámok: az elnök saját régiós szövetségeseivel is konfliktusba került.
Donald Trump politikai döntései gyakorlatilag nem tettek különbséget az Egyesült Államok szövetségesei és ellenfelei között a vámtarifák terén. Különösen Magyarország és Szlovákia lehetnek a vámháború következményeinek súlyos áldozatai. Míg a magyar kormány Brüsszelre hárítja a problémákért való felelősséget, Matúš Šutaj Eštok az Európai Unió aktívabb fellépését sürgeti az ügyben.
Donald Trump személye a világpolitikai színtéren rendkívül megosztó figura, különösen a 2024-es amerikai elnökválasztásra való visszatérése kapcsán. Magyarország esetében ez a megosztottság még hangsúlyosabb, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök Trump egyik nyílt támogatójaként lépett fel, még azokban a nehéz időszakokban is, amikor Trump politikai pályafutásának vége látszott. A két vezető között kialakult kapcsolat tükrözi a globális politikai trendeket és a populista mozgalmak felerősödését, amelyek a hagyományos politikai kereteket is megkérdőjelezik.
Magyarország viszonya az előző demokrata kormányzattal különösen feszültté vált. Ezt jól tükrözik David Pressman, a budapesti nagykövet üzenetei, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát irányító politikus szankciós listára vételi lépései, valamint az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás felmondása. Ennek következtében a magyar politikai vezetők kifejezetten pozitívan értékelték Donald Trump hatalomra kerülését.
Szlovákia viszonya az új rezsimhez sokkal óvatosabb megközelítést tanúsít, részben annak köszönhetően, hogy Robert Fico és Donald Trump kapcsolata nem olyan személyes és mély, mint Orbán Viktor és Trump viszonya. Ugyanakkor a két politikus között egyértelmű közeledés figyelhető meg: Fico tavaly novemberben, a megválasztását követően felkereste Trumpot, és közös élményeik között említhetjük, hogy mindketten átélték a sikertelen merénylet kísérletét. A közeledés csúcspontjaként februárban Fico a washingtoni CPAC konzervatív fórumon is lehetőséget kapott, hogy beszédet mondjon.
Trump, aki mindig is nagyra értékelte a személyes kapcsolatokat és a múltbéli elköteleződéseket, nem titkolta, hogy a legfontosabb célja a hazai gazdaság megerősítése. E cél eléréséhez a büntetővámok alkalmazását választotta: a politikai megfontolásai szerint az amerikai gazdaság, a korábbi ingadozások után, jelentős fellendülést mutathat, ha a helyi piac képes versenyezni a vámokkal sújtott, külföldről érkező termékekkel. Az Egyesült Államok évek óta kereskedelmi hiányosságokkal küzd, hiszen lényegesen több terméket importál, mint amennyit exportál. 2025 januárjában a kereskedelmi hiány rekordot döntött, elérve a 131,4 milliárd dollárt, ami valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy Trump végül is megvalósította korábbi fenyegetéseit és adóztatási lépéseket hozott.
Az amerikai elnök intézkedései gyakorlatilag a világ összes országával szemben "személyre szabott" vámtarifákat vezetnek be, néhány esetben pedig a termékre vonatkozó különleges tarifával terhelik a bejövő árut. Az Európai Unió, benne Szlovákiával és Magyarországgal egyetlen közös gazdasági entitásnak számít, az EU-ból érkező termékekre húsz százalékos vámot vetnek ki, az autóipari termékekre 25 százalékos egységes tarifát állapítottak meg.
A lépés mélyreható és fájdalmas hatással bír mind a szlovák, mind a magyar gazdaságra. Szlovákiában az Egyesült Államokba irányuló export 87%-át az autóipar teszi ki, ami rendkívül szokatlan, hiszen ritkán találkozunk olyan esettel, amikor egyetlen termék ennyire dominálja az exportot. Ha a drágulás következtében az amerikai kereslet drámaian csökken, és nem sikerül új piacokat találni, számos szlovákiai autógyár komoly nehézségekkel nézhet szembe. Magyarországon az autóipar ugyan még mindig jelentős kitettséggel bír, de a helyzet valamivel kedvezőbb. Az informatikai eszközök, akkumulátorok és egészségügyi termékek, amelyek szintén a fő exportcikkek közé tartoznak, szintén érezhetik a húsz százalékos további vámok hatását.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már szerda reggel reagált Trump intézkedéseire. A magyar politikus véleménye szerint az európai gazdaság és így végső soron az európai emberek újra a brüsszeli politikusok alkalmatlanságának levét issza, ugyanis az Európai Bizottságnak két és fél hónapja lett volna a vámok elkerülésére. Szijjártó szerint Európa gesztust gyakorolhatott volna azzal, ha az aránytalanul magasabb autóipari vámokat megelőző módon leszállítja, helyette azonban ideológiai kérdések kerültek előtérbe.
A magyar érvet két körülmény gyengíti: az egyik, hogy az USA kivétel nélkül minden partnerét - köztük például a hagyományos szövetségesét, Izraelt is - vámokkal sújtotta. A másik, hogy történtek egyeztetések: pont a szlovák kormány által Brüsszelbe delegált Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos révén, aki eredménytelenül egyeztetett az amerikai kollégáival februárban és márciusban is.
Šefčovič csütörtökön nyilatkozott, és a beszélgetése alapján ígérte, hogy másnap telefonon átbeszéli az amerikai partnereivel a lehetséges megoldásokat. Azonban a siker kilátásai nem tűnnek túl biztatónak.
Míg a magyar fél aktívan reagált a friss fejleményekre, Szlovákia a cikk megírásának pillanatában viszonylag mérsékelt kommentárokkal élt. Robert Fico miniszterelnök csütörtök délutánig nem osztotta meg véleményét a helyzetről, ahogyan a Kormányhivatal, a külügyminisztérium és a gazdasági tárca is csendben maradt. Denisa Saková gazdasági miniszter a parlamenti ülés során hangsúlyozta, hogy a döntés súlyos következményekkel járhat az autóipar számára, amely mintegy 290 ezer munkavállalót foglalkoztat az országban. Emellett kiemelte, hogy az acélgyártás is érintett, és uniós szinten sürgős megoldásra van szükség. Matúš Šutaj Eštok, a Hlas belügyminisztere is megszólalt, kijelentve, hogy az Európai Unió által kreált álproblémák nem meglepetésként érhették őket, és eljött az idő, hogy felébresszék magukat. A politikus a Green Deal és hasonló kezdeményezések kritikáját fogalmazta meg, hangsúlyozva, hogy a reális politikai megoldásokra van szükség, miközben meg kell őrizni az Egyesült Államokkal való szövetséget.
Fico tisztában van azzal, hogy az amerikai lépések milyen hátrányos következményekkel járhatnak Szlovákia gazdasága számára. Ezért valószínű, hogy a stratégiáját az indokolja, hogy Szlovákia el kívánja kerülni a közvetlen konfliktust az Egyesült Államokkal. Az Európai Unió már jelezte, hogy gazdasági válaszlépéseket fontolgat, és ezek konkrét formája fontos jelzés lehet arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedéseket tervez az Unió a gazdasági visszaesés megakadályozására. A tagállamok GDP-adatai ugyanis akár fél százalékkal is csökkenhetnek Trump döntéseinek következtében.
