Kutatók újra és újra felfedezik a Szantoríni térségének vulkáni tevékenységét, mélyreható elemzések révén próbálva megérteni a sziget dinamikus geológiai múltját.
Szantorínit évente tömegek árasztják el, de a sziget alatt egy olyan erő lappang, amely bármikor megváltoztathatja a tájat és az életet. A vulkán rejtett veszélye folyamatosan ott lebeg a levegőben, miközben a látogatók a gyönyörű panorámák és a kristálytiszta víz varázsában gyönyörködnek.
Abban egységes az álláspont, hogy egy hatalmas ősi vulkánkitörés hozta létre az álomszép görög szigetet, hatalmas krátert és lópatkó alakú peremet hagyva maga után. Most a tudósok azt vizsgálják, mennyire lehet veszélyes a következő nagy kitörés. A BBC News egy napot töltött a brit királyi kutatóhajó, a Discovery fedélzetén, amelyen nyomok után kutattak.
Alig néhány héttel korábban Szantoríni 11 ezer lakosának közel fele menekült biztonságba, amikor a szigetet földrengéssorozat rázta meg. Ez ismét emlékeztetette arra a tudósokat, hogy idilli fehér falvak alatt a gazdag vulkanikus talajon két tektonikus lemez őrlődik a földkéregben.
Isobel Yeo professzor, a brit Nemzeti Oceanográfiai Központ elismert szakértője vezeti azt a szakmai küldetést, amely a tenger mélyén rejlő veszélyes vulkánok tanulmányozására összpontosít. Érdekes módon a világ vulkánjainak körülbelül kétharmada a víz alatt helyezkedik el, ám ezekre a természeti csodákra eddig alig irányult figyelem.
Kicsit olyan, mintha a láthatatlanság védelmet nyújtana - mondja a fedélzeten, miközben két mérnököt figyelünk, akik egy autó méretű robotot akasztanak le a hajó oldaláról. Ez a tevékenység, amely alig néhány héttel a földrengések után indult, segít a kutatóknak abban, hogy megértsék, milyen jelek utalhatnak a vulkánkitörések közeledtére.
Szantoríni és környékének szeizmikus aktivitásának fokozódása komoly kérdéseket vet fel a sziget turizmusának jövőbeni fenntarthatóságával kapcsolatban. A vulkán utolsó kitörése 1950-ben történt, de már 2012-ben is tapasztaltak egy "nyugtalan időszakot", amikor magma kezdett áramlani a vulkáni kamrákba, és a sziget "felduzzadt". A tudósok figyelmeztetnek, hogy a víz alatti vulkánok rendkívül erőteljes és pusztító kitörésekre is képesek.
A hajón, a lábunk alatt, 300 méter mélyen forró, bugyborékoló szellőzőnyílások bugyognak. Ezek a repedések a földben a tengerfeneket a kiálló sziklák és gázfelhők élénk narancssárga világává változtatják. Néhány bolygó felszínéről többet tudunk, mint arról sajnos, hogy mi történik odalent - véli Isobel.
Egy robot merészkedik le a tenger mélyére, hogy felfedezze a folyadékok és gázok rejtett kincseit, miközben szikladarabokat gyűjt. Isobel és 22 tudós, akik a világ különböző tájairól érkeztek, egy hónapon át dolgoznak közösen ezen a különleges hajón. A kutatók eddig nem tudták megállapítani, hogy egy vulkán robbanékonyabbá válik-e, ha a tengervíz keveredik a magmával a mélyben. Céljuk, hogy feltérképezzék a hidrotermális rendszereket – magyarázza az egyik tudós, aki csapata segítségével próbálja feltárni a mélység titkait, és megjósolni, várható-e a közeljövőben vulkáni aktivitás.
