Ursula von der Leyen kijelentette, hogy Európa Kijevben van, hiszen Ukrajna szerves része a kontinensnek. Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a támogatás és az együttműködés kulcsfontosságú a régió jövője szempontjából. Az üzenet világos: Ukraj

"A túlélésért folytatott harcban nem pusztán Ukrajna, de egész Európa sorsa forog kockán" - szögezte le von der Leyen üzenetében az X-en, és hozzátette: az Európai Bizottság növelni fogja Ukrajna energiabiztonságát, és előkészíti az utat Kijev teljes uniós piaci integrációjához.

"Oroszország három éve folyamatosan próbálja sötétségbe taszítani Ukrajnát, megállás nélkül támadva az energetikai infrastruktúráját. Ezt a folyamatot azonban végleg meg kell fékezni. A ma bejelentett új segélycsomag célja, hogy biztosítsa Ukrajna energetikai rendszerének védelmét, valamint növelje annak ellenálló- és versenyképességét" - nyilatkozta. Hozzáfűzte, hogy a cél az, hogy Ukrajna és a szomszédos Moldova villamosenergia-piacát teljes mértékben integrálják az EU hálózatába a következő év végéig.

Ezen kívül hangsúlyozta, hogy Ukrajna további támogatásra szorul, különösen a katonai szektorban. Kiemelte: "Egy szabad és független Ukrajna mindenki érdeke a világban."

"Gyorsabb ütemre van szükség a fegyverek és lőszerek szállításában" - hangsúlyozta.

Von der Leyent a bizottság több tagja elkísérte, de az ukrán fővárosba látogatott António Costa, az Európai Tanács elnöke is, aki azt mondta: "meghatározó pillanatban vagyunk Ukrajna és az európai biztonság szempontjából".

Kijevbe érkezett Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is, aki a hazája általi támogatást hangoztatta, aláhúzva: "mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna számára igazságos és tartós békét teremtsünk, olyan békét, amelyet nem lehet elérni az ukránok nélkül a tárgyalóasztalnál".

Kanada újabb páncélozott járműveket biztosít a kijevi kormány számára, és a tervek szerint a németországi képzés keretein belül készítik fel az ukrán katonákat a használatukra. Ezen kívül emlékeztettek arra is, hogy már megérkeztek az F-16-os harci repülőgépek landolássegítő rendszerei, míg a repülésszimulátorok a következő hónapok során fogják elérni Ukrajna területét.

"Az ukrán nép győzelme elkerülhetetlen, hiszen a harcuk az igazságért folyik. Viszont ezt a küzdelmet nem vihetik végbe egyedül, és nem is lenne helyes, ha magukra maradnának." – hangsúlyozta, felszólítva a Kijev mellett álló országokat, hogy védjék meg a demokráciát, és álljanak ki a közös értékekért.

"Ez nem olyan összetűzés, amelyet Ukrajna kezdeményezett vagy bármilyen módon provokált volna" - hangsúlyozta Trudeau, miközben Oroszországot azzal vádolta, hogy "meg akarja semmisíteni az ukrán történelem gazdagságát, és terjeszkedni kíván birodalmának határain."

Dick Schoof holland miniszterelnök videóüzenetben biztosította Kijevet Hága támogatásáról, "Ukrajna jövője és a sajátunk érdekében".

Alexander Stubb, Finnország elnöke, határozottan kiállt Ukrajna EU- és NATO-tagsága mellett, hangsúlyozva, hogy a tagsági kérdésekben Moszkvának nem lehet beleszólása. Kifejtette, hogy "el fog jönni az idő, amikor egy európai Ukrajnát fogunk látni, és remélhetőleg a NATO tagjaként is üdvözölhetjük". Hozzátette: "Oroszország jogosult lehet arra, hogy követeléseket fogalmazzon meg, de a kérdés az, hogy Ukrajnának miként kellene megvédenie önmagát és hol húzódjanak a határai."

Petr Pavel, a cseh elnök, videóüzenetében határozottan kifejtette, hogy "nincs kétsége afelől", miszerint az orosz fél "végső célja Ukrajna eltüntetése a térképről, ahogy azt ma ismerjük". Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ukrán nép ellenállása megfellebbezhetetlen, és nem lehet őket megtörni.

"Mindannyian igaz szívből vágyunk a békére Ukrajnában, de nem fogadunk el bárminemű áron megkötött békét" - tette hozzá.

Frank-Walter Steinmeier német államfő azt hangoztatta videoüzenetében, hogy Ukrajnát - az európai béke és szabadság érdekében - "eltökélten támogatni kell. Hozzátette: Berlin nem hagy fel a segítséggel, "egészen addig, amíg ez a törvénytelen háború véget nem ér".

A németországi választásokon győztes kereszténydemokrata CDU elnöke, Friedrich Merz az X-en közzétett üzenetében úgy vélekedett, "egy tisztességes béke érdekében a megtámadott országnak helyet kell kapnia a tárgyalóasztalnál".

A kijevi nemzetközi biztonsági csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi tájékoztatása szerint 13 vezető vesz részt személyesen, 24 pedig videókapcsolaton keresztül.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök Kijevbe látogatva bejelentette, hogy Madrid az idei évben újabb egymilliárd euró értékű katonai támogatást nyújt Ukrajnának.

A csúcstalálkozón Recep Tayyip Erdogan török elnök is részt vesz, méghozzá videokapcsolaton keresztül. Erdogan hangsúlyozta, hogy az igazságos béke érdekében mindkét háborús félnek "egyenlő mértékben" képviseltetnie kell magát a tárgyalások során, továbbá megerősítette, hogy Törökország elkötelezett Ukrajna területi integritása mellett.

Andrzej Duda lengyel elnök is on-line jelentkezett be, beszédében leszögezte: Vlagyimir Putyin "három nap alatt akarta elfoglalni Ukrajnát, de még három év alatt sem tudta, és soha nem is fogja tudni".

"Lengyelország továbbra is vezető szerepet fog vállalni Ukrajna támogatásában, és Oroszországgal szemben is folytatni fogja +következetes politikáját+ - hangsúlyozta.

"Mindnyájan békét akarunk, de olyan békére törekszünk, amely igazságos, tartós lesz, és biztonsági garanciákon alapul" - jelentette ki. Szorgalmazta, hogy Ukrajna képviselve legyen a hivatalos béketárgyalásokon, máskülönben "a béke nem sokáig tart majd, gyorsan egy új, talán még véresebb háborúba torkollik".

Lengyelország, a történelmi tapasztalataira építve, továbbra is szoros kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal. "A NATO, amelynek az Egyesült Államok a legfontosabb támogatója, a biztonság legmegbízhatóbb garanciája" - emelte ki Duda, miután hétfőn hazatért amerikai látogatásáról, ahol Donald Trump amerikai elnökkel folytatott megbeszéléseket.