Valószínű, hogy a pártrendszer radikális átalakuláson megy keresztül, és a Tiszán belül is számos új irányzat fog feltűnni.

Ezt vetítette előre Szentpéteri Nagy Richard. Benne van a pakliban - mondta László Róbert -, hogy 2026-ban kétpárti parlament alakul, de az is valószínű: lesznek, akik nem akarnak a "nagyokra" szavazni.

A kisebb ellenzéki pártok előtt komoly kihívás áll: el kell dönteniük, hogy részt vesznek-e a közelgő parlamenti választáson. Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász és politológus a Népszava számára kifejtette, hogy ez a döntés alapvetően befolyásolhatja jövőjüket. Javasolta, hogy a pártok "éjjel-nappal" foglalkozzanak ezzel a dilemmával, de hangsúlyozta, hogy a végső döntést nem most, hanem csak jövő év elején kell meghozniuk. Addig is fontos, hogy minden lehetséges eszközt megőrizzetek, és úgy viselkedjenek, mintha biztosan részt vennének a választásokon. Az a kijelentés, hogy nem indulnak, véglegessé válik, és onnantól nem lehet visszafordítani.

A parlamenti pártok közül eddig a Momentum tette közzé, hogy nem vesz részt a választásokon. Érdemes megemlíteni, hogy hasonló döntést hozott a Márki-Zay Péter által vezetett, parlamenten kívüli Mindenki Magyarországa Néppárt is, bár ennek a jelentősége talán kisebb.

Szentpéteri Nagy Richard szerint a Momentum különleges eset, egyfajta szabályt erősítő kivétel.

A párt viszonya a parlamenthez a "kint is vagyok, bent is vagyok" állapottal jellemezhető. Amikor a Momentum "bent volt" az Országgyűlésben, akkor hol a hagyományos parlamenti munkát végezte, hol radikális eszközökkel - például füstgyertyákkal - tiltakozott. A politológus úgy látja, ebben a zavaros helyzetben elégséges indok volt arra, hogy a Momentum visszalépjen a választástól.

Fekete-Győr András kijelentette, hogy a Momentumot megkereste Tiborcz István egyik milliárdos üzlettársa is.

Ami a többi politikai formációt illeti: ha egy hagyományos pártra tekintünk egy klasszikus demokráciában, elsőre meglepő lehet, hogy egy párt nem vesz részt a választásokon - ismerte be Szentpéteri Nagy Richard. Azonban a mai világban már nem beszélhetünk sem hagyományos értelemben vett pártok működéséről, sem a demokrácia megszokott formáiról.

Közeledik a rendszerváltás jelentőségű parlamenti választása, ahol friss politikai erők lépnek színre, hogy új perspektívákat kínáljanak.

Valószínű, hogy a pártrendszer jelentős átalakuláson megy majd keresztül, és a Tisza Párton belül is különböző irányzatok várhatóan felbukkannak. A következő áprilisi eseményekig bármilyen forgatókönyv életbe léphet, így fontos, hogy minden lehetséges helyzetre fel legyünk készülve.

Nagy Attila Tibor politikai elemző nemrég azt nyilatkozta lapunknak, ha egy párt - ahogyan a Momentum - nem vesz részt a parlamenti választáson, és kikerül az Országgyűlésből, akkor nagyon-nagyon nehéz lesz visszakerülnie oda, helyette halad a megszűnés felé. Szentpéteri Nagy Richard vitatkozik az állítással. Általában valóban így áll a helyzet, Magyarországon viszont olyan politikai pillanatban vagyunk, amikor ez nem feltétlenül igaz. A jelenlegi rendszerben a parlamenti reprezentáció majdhogynem másodlagos, de - ha győz a Tisza - a következő rendszerben sem az lesz érdekes, hogy a parlament leképezi-e a politikai paletta egészét. Az lesz fontos, hogy erős kormány legyen, mögötte erős parlamenti támogatottsággal.

Magyar Péter: A Tisza radikálisan meg fogja változtatni a pártfinanszírozás rendszerét.

Megemlítettük, hogy a kutyapárt vagy például a Demokratikus Koalíció is hivatkozhat arra, hogy olyan választók támogatják őket, akik egyébként az otthonukban maradnának. Szentpéteri Nagy Richard hangsúlyozta, hogy a következő áprilisi választások során nem tudhatjuk, milyen elvárásokkal lépnek majd elő az ellenzéki választók. Elképzelhető, hogy egy nagyobb "népfront" iránti vágy fogalmazódik meg, és a Tisza Pártra szavaznak az emberek. Azonban az is valószínű, hogy a Tisza áradása kicsit lelassul, és sokan úgy érzik, hogy más politikai erőkre is szükség van a parlamenti palettán.

A Fidesz számára előnyös, ha minél több ellenzéki párt létezik a politikai palettán.

- tette hozzá.

Ebből nem következik, hogy a Fidesz pénzelné a DK-t (a politológus biztosra veszi, hogy nincs így), de más, kisebb pártok esetében ezt nem lehet kizárni. A Fidesz - vélekedett - aligha elégszik meg azzal, hogy összeteszi a kezét és imádkozik: hanem fizet.

Az ellenzéki pártoknak - összegzett Szentpéteri Nagy Richard - elsősorban a nemzet érdekét kell nézniük, amit pedig a nép fejez ki. Ma úgy néz ki, hogy a nép nem akarja a kis pártokat, de ez még változhat.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy amikor két domináns politikai erő összecsap, mindig akadnak olyan választók, akik nem kívánják egyik tábort sem támogatni. Például 2002-ben hirtelen feltűnt a Kupa Mihály vezette Centrum Párt, amely körülbelül 4 százalékos szavazati arányt ért el, hangsúlyozva, hogy szükség van alternatívára a Fidesz és az MSZP-SZDSZ mellett. A közösségi média előtti időszakban ez figyelemre méltó teljesítménynek számított, még ha a parlamenti bejutáshoz nem is bizonyult elegendőnek. 2006-ban az MDF hasonló célokat tűzött ki, és lényegében ugyanezeket a választókat próbálta megnyerni. Az MDF végül sikerült bejutnia a parlamentbe, még ha csak csekély, 5,04 százalékos támogatással is.

2010 óta egészen napjainkig nem lehetett valódi rivalizálásról beszélni a politikai táborok között, ám - ahogy László Róbert is rámutatott - az LMP hirtelen népszerűség-növekedése is egy hasonló választói attitűd következménye. Így tehát a szélsőjobboldali Jobbik mellett a politikai közép színterén is feltűnt egy új szereplő.

Teljesen benne van a lehetőség, hogy 2026-ban egy kétpárti parlament alakuljon ki, de az is valószínű, hogy újra megjelennek olyan választók, akik távol akarnak maradni a "nagy" pártoktól - nyilatkozta a Political Capital szakértője. Szerinte a DK-nál sokkal inkább a kutyapárt rendelkezik eséllyel ezen szavazók megszólítására. Természetesen, ahogyan Szentpéteri Nagy Richard is megjegyezte, László Róbert is hangsúlyozta, hogy 2026 tavaszáig számos dolog változhat.

Furcsa módon a Mi Hazánk is megcélozhatja az említett szavazókat. Míg a párt kizárólag szélsőjobboldali üzenetekkel lépett a közéletbe, addig a parlamenti küszöb elérése távolinak tűnt. A belépésük akkor vált lehetővé, amikor szélesebb témakörökkel is elkezdtek foglalkozni, így a politikai középhez tartozó választók egy szűk, de potenciálisan nyitott rétege is érdeklődhet irántuk.

VSquare: Már 10 százalékos Tisza-előnyt mért az Orbán-kormány egyik fő közvélemény-kutatója, de az eredményt nem hozták nyilvánosságra

Az érem másik oldala - folytatta László Róbert - az, hogy a Tisza Párt stratégiája láthatóan kezdi meghozni gyümölcseit. A Tisza célja, hogy a régi ellenzéki pártokat "eltüntesse a színről", miközben saját táborán belül próbálja egyesíteni az embereket. Nem törekszik kompromisszumra senkivel. Magyar Péter felemelkedésének kulcsa az volt, hogy az ellenzéki szavazók bíztak benne, képes lesz túllépni a 2024 előtt álló problémákon. E téren a Tisza valóban eredményes, hiszen alig néhány hét vagy hónap leforgása alatt birtokba vette az ellenzéki tájat.

Izgalmas kérdés, hogy 2026 elején milyen eredményekkel zárulnak majd a felmérések. Ha a választók azt tapasztalják, hogy a Kutyapárt, a DK, a Mi Hazánk vagy esetleg egy újonnan alakult politikai formáció támogatottsága öt százalék körüli szinten mozog, László Róbert szerint nem kizárt, hogy a Tiszán túli ellenzéki pártok is bejuthatnak a parlamentbe.

Republikon: 9 százalékponttal vezet a biztos szavazók körében a Fidesz előtt a Tisza Párt