A Wizz Air gépe a Zákinthoszról Budapestre tartó járatán viharos időjárási körülmények miatt kénytelen volt visszafordulni. De vajon mi is zajlott le pontosan a levegőben? - Üdvözlünk a Helló Magyar oldalán!
Nem mindennapi helyzetbe kerültek a Wizz Air utasai vasárnap délután: a Budapest-Zákinthosz járatuk bő három és fél órás repülés után nem tudott leszállni a görög szigeten, ezért visszafordult a magyar fővárosba. A 2455-ös járat kálváriájáról először a Tudásmorzsák a repülésről szakmai Facebook-oldal számolt be, amely védelmébe is vette a légitársaság döntését és megválaszolta a leggyakrabban feltett kérdéseket.
A Wizz Air tájékoztatása szerint a kényszerű visszafordulás hátterében a célállomáson tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülmények álltak: sűrű felhők, erős széllökések és korlátozott látási viszonyok tették lehetetlenné a biztonságos leszállást. Más légitársaságok is megpróbálták elérni a térséget, de sok járat - köztük a magyar fapados légitársaság gépe is - végül vissza kellett forduljon, vagy egy alternatív repülőtérre kellett kitérnie.
Az utasokat a Wizz Air folyamatosan tájékoztatta a döntésről, majd Budapestre való visszaérkezésüket követően transzfert és négycsillagos szállodai elhelyezést biztosított számukra, vacsorával és reggelivel. A légitársaság hozzátette: a járat magyar idő szerint hétfő délután fél kettőkor újra elindul Zákinthoszra.
Sokan első látásra talán azt feltételeznék, hogy a légitársaság tévesen értékelte az időjárási viszonyokat. Azonban a "Tudásmorzsák a repülésről" című forrás világosan rámutat arra, hogy az ilyen helyzetek ritkán egyszerűek. Tudható volt, hogy a görög szigeten az időjárás határvonalon mozog - tehát a repülés szempontjából még éppen elfogadható és már nem megfelelő körülmények között. Érdemes volt megpróbálni a leszállást, hiszen előfordulhatott, hogy a felhők egy rövid időre eloszlottak volna, lehetőséget teremtve a biztonságos landolásra.
A környéken órákig köröző repülőgépek közül volt, amelyik szerencsével földet ért, de a többség inkább hazatért vagy más repülőtérre szállt le. Ugyanakkor a divertálás sem mindig reális opció: a közeli alternatív reptereken ugyanolyan rossz idő fogadta a pilótákat. Távolabb ugyan le lehetett volna szállni jobb körülmények között, de az utasoknak az éjszaka közepén több száz kilométerről kellett volna megközelíteniük a célállomást hajóval vagy taxival.
Néhány utasban felmerült a kérdés, hogyan sikerült a repülőgépnek elegendő üzemanyagot biztosítani egy teljes oda-vissza útra. A válasz viszonylag egyszerű: a gép Ferihegyen több mint két órát várt, miközben figyelemmel kísérték az időjárás alakulását. Ekkor a légitársaság úgy határozott, hogy feltankolja a repülőt a visszaútra is, és utólag bebizonyosodott, hogy ez a döntés rendkívül bölcs volt.
Többen felvetették, hogy Budapesten akár kedvezőtlen időjárási körülmények között is sikeresen landolnak a repülők, míg Görögországban ez nem volt lehetséges. A magyarázat a különböző infrastruktúrákban rejlik: Ferihegyen egy korszerű ILS (műszeres leszállító rendszer) üzemel, amely lehetővé teszi a gépek számára, hogy minimális látótávolság mellett is biztonságosan érkezzenek. Ezzel szemben a kisebb görög szigeteken nincs ilyen fejlett berendezés, így ott szigorúbbak a látótávolságra és a felhőalapra vonatkozó előírások, amelyeket a leszállás során figyelembe kell venni.
A repülésbiztonsági követelmények mellett kiemelkedően fontos a gazdaságos működés és a menetrend betartása is. Amennyiben a repülőgép egy alternatív repülőtéren reked, előfordulhat, hogy a személyzet munkaideje lejár, ami miatt a gép nem tud majd részt venni a következő tervezett járaton. Ez a helyzet nemcsak további járattörlésekhez vezethet, hanem több ezer utast is érinthet, akik így nehézségekkel szembesülnek.
A jelenlegi döntés tehát egyfajta középutat képviselt: noha az érintett utasok számára ez kellemetlenségeket okozott, hosszú távon így számos problémát sikerült megelőzni.
