Virágvasárnapot ünnepelünk! - EgerHírek
Idén ezen a napon ünnepeljük a Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékező virágvasárnapot, amely a húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdetét jelzi.
A keresztény közösség ezen a napon egy különleges eseményt ünnepel, amely Jézus szenvedése előtt zajlott: a Mester Jeruzsálembe érkezését, hogy tanítványaival együtt részt vegyen az ünnepi pászkavacsorán. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előre küldte, hogy hozzanak neki egy szamárcsikót, amelyen még soha nem ült ember. Ezen az állaton vonult be a városba, ezzel is jelezve eljövetelének különlegességét és a próféciák beteljesedését.
Az örvendező tömeg tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, ami a latin elnevezésből is adódik: Dominica palmarum, vagyis pálmavasárnap, amely az Úr szenvedéséről szól. Eközben lelkes kiáltások hangzottak fel: "Hozsanna Dávid fiának! Áldott, aki az Úr nevében érkezik! Hozsanna a magasságban!" (Mt 21,8).
Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Jeruzsálemben 400-ban ünnepi menetben vonultak a pálmaágakat lengető hívek az Olajfák hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11-12. században Rómában is meghonosodtak a virágvasárnapi szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a 8. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták.
Azokban az országokban, ahol a pálmafák hiányoznak, a korán kibomló fűzfák vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. Az ünnep előtti szombaton gyűjtik be a barkákat, ami különböző helyszíneken eltérő módon történik: egyes településeken a harangozó feladata, míg másutt fiatal lányok, legények és gyerekek vállalkoznak a feladatra. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel indul, ezt követi a körmenet. A mise során olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót, amely mélyen megérinti a résztvevőket. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdájáig megőrzik, majd elégetik, hogy a pap ezzel jelölje meg a hívek homlokát.
A szentelt barkához több hiedelem fűződik. A legelterjedtebb szerint ha a templomból jövet lenyelnek belőle egy-két szemet, az megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken, így például Gyimesben csak a szentelt barkát szabad bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullanak a csirkék és más aprójószágok.
Virágvasárnapi szokás több palóc községben a kiszehajtás, a tél temetése. A lányok női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, amit körülhordoznak a faluban, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket.
Virágvasárnap idején a munka szigorúan tilos, a mulatság pedig kötelező. A Mátraalján úgy vélik, hogy ezen a napon tilos a tánc, mert attól tartanak, hogy a fákról letáncolnák a virágokat. Hagyományosan ekkor van az ideje a virágmagvak elvetésének is, hiszen a hiedelem szerint így szebbnél szebb és illatosabb növények fognak kibontakozni.
Húsvét ünnepe közeleg, amikor Jézus bevonulásának emlékét idézzük fel Jeruzsálembe. Ez a pillanat a kereszténység egyik kiemelkedő eseménye, amely a nagyhét kezdetét jelzi. Virágvasárnapon a hívők együtt ünneplik a reményt és az újjászületést, a szeretet és a hit megújulását. Engedjük, hogy ez az ünnep inspiráljon minket, és emlékeztessen a közösség erejére és a hit fontosságára!
Maradj naprakész a legújabb hírekkel! Kövess minket az EH Google Hírek oldalán, és ne maradj le semmiről!
