Cím: Vihar a tanári pályán: A kormányfő fenyegetései és a tanárok válasza A legfrissebb események szerint a kormányfő a tanárok felmondásaival riogat, amelyet a pedagógusok "üres fenyegetésnek" és "erődemonstrációnak" tartanak. A helyzet feszültségei és
Hónapok óta tart a feszültség a szerbiai tanügyi dolgozók és a kormány között. A pedagógusok a téli szünet előtt bejelentették az általános sztrájkot, amit a kormány a téli szünet korábbi kezdésével próbált kezelni, így a diákok legalább örülhetnek a hosszabb pihenőnek. Azonban a diákok is kifejezték nemtetszésüket, de ez már egy másik történet, amely szintén megérne egy misét.
Miloš Vučević kormányfő a tavalyi évet egy merész lépéssel zárta, amikor felmondásokkal riogatta a tanügyi dolgozókat. A pedagógusok úgy vélik, hogy ez csupán üres fenyegetőzés és erőfitogtatás, hiszen az iskolákban már most is súlyos szakemberhiány tapasztalható. Ráadásul sokan kétségbe vonják, hogy a közeljövőben bármilyen módon pótolni tudnák a hiányzó kollégákat.
Amennyiben a szerbiai tanügyi dolgozók szófogadatlanok maradnak, írja a Vreme hetilap, és nem mennek vissza az iskolákba a második félévben, az államnak legalább 150 ezer tanárt, tanítót kell találnia. Merthogy ennyien vannak a szerbiai oktatási dolgozók szakszervezeti uniója szerint.
A legnagyobb kihívás, amelyre Milorad Antić, a szakközépiskolák fórumának elnöke felhívta a figyelmet, a szaktanárok felkutatása. "Ha így folytatódik, szakiskolák nélkül maradhatunk. Jelenleg is hiány van villamossági és gépészmérnök tanárokból, és elképzelni sem tudom, mi történik, ha az egyetlen maroknyi pedagógus, aki még az oktatásban dolgozik, felmond" – mondta Antić, akinek szavai mögött aggodalom rejlik. Rámutatott, hogy rendkívül nehéz olyan mestereket találni, akik képesek átadni a fiataloknak a gyakorlati tudást, nemhogy egyetemi végzettséggel rendelkező mérnököket. "A helyzet valóban aggasztó" – tette hozzá.
"Egy mérnök fizetése a magánszektorban minden további nélkül eléri a 200.000 dinárt. Hát ki lenne hajlandó visszamenni az iskolába ennek a feléért vagy harmadáért?" - teszi fel a kérdést Antić.
Az állam már jelenleg is erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megőrizze a szaktanárok jelenlétét az iskolákban. Eközben azonban évről évre egyre kevesebb fiatal mutat érdeklődést a matematika-, fizika-, szerb- és kémiatanári hivatás iránt.
A szakszervezet képviselője úgy véli, hogy elképzelhető, hogy Miloš Vučević miniszterelnök maga is átnézte ezeket a számokat. Ez különösen figyelemre méltó, mivel a miniszterelnök korábban felmondással fenyegette azokat a tanárokat, akik nem hajlandók visszatérni a katedrához. Ennek ellenére január 9-én, csütörtökön mégis tárgyalásra hívta az oktatási szakszervezeteket.
"Úgy gondolom, van elég időnk arra, hogy a második félév kezdetéig minden témát megfelelően körüljárjunk" - nyilatkozta Vučević ezzel kapcsolatban.
Még a sztrájkok előtti időszakban is komoly nehézségek adódnak a tanárok helyettesítésében az iskolákban. Ennek egyik jelentős oka, hogy egyes szakterületeken gyakorlatilag teljesen elmarad a megfelelően képzett oktatói utánpótlás. Az érdeklődés a matematika, fizika és kémia tanári pályák iránt évről évre csökken, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
Tavaly a belgrádi Kémiai Kar tanárképző szakán mindössze egyetlen jelentkező akadt, ami rendkívül alacsony számnak számít.
"Az elmúlt évtizedekben a társadalom hozzáállása a tanári hivatáshoz jelentősen módosult, és ennek a hivatásnak a megbecsülése erősen csökkent" - mondta a Vreme hetilapnak nyilatkozva Mika Kučerović nyugalmazott pedagógus. Mint mondta, "egykor tisztelet övezte ezt a hivatást, megtiszteltetés volt, hogy gyermekeket nevelhettünk és oktattunk. Ma azonban a tanári szakma koldusbotra jutott, nemcsak anyagi, de más tekintetben is". Mint rámutatott, az oktatást mindenféle egyéb elvégzendő feladat hátráltatja és a tudás átadására jut a legkevesebb idő.
"Manapság szinte mindenki kifejezheti véleményét a tanárok munkájáról, különösen a szülők, de a társadalom is gyakran tévesen ítélkezik. Sokakban felidéződik az a régi idő, amikor még a tanári szónak komoly súlya volt" – osztotta meg gondolatait egy pedagógus, aki korábban egy belgrádi gimnáziumban tanított. Ennek következtében a tanügyi dolgozók ma már mélyen elkeseredtek. "Úgy gondolom, hogy ezek a problémák miatt nem könnyű újra munkához jutniuk" – tette hozzá.
"Blöff és erőfitogtatás" – így jellemezte a belgrádi filológiai gimnázium angoltanára, Katarina Šćepanović Ostojić a kormányfő fenyegetését a Vremeneknek adott nyilatkozatában. "Ha mindenkit kirúgnak, ki fog akkor dolgozni? Ez az én kérdésem" – fogalmazott. Szerinte a január 9-én összehívott megbeszélés azt jelzi, hogy a kormány tisztában van vele: a tanügyi dolgozók most komolyak. "A kormányfő azon állítása, hogy könnyen találnak másokat a helyünkre, már nem tűnik meggyőzőnek" – tette hozzá.
Az Oktatási Szakszervezetek Uniója a Vreme hetilapnak elmondta, hogy "a tárgyalások időpontját kitűzték a kormányban", és "addig nem adnak nyilatkozatot". Ez a szakszervezet körülbelül 28.000 tagot számlál Szerbia-szerte.
