Az AI nem csupán kihívások elé állítja az adatközpontokat, hanem egyben innovatív megoldásokat is kínál számukra.

Fedezd fel az AI-forradalom legizgalmasabb újításait és a digitális átalakulás kihívásait a Portfolio november 25-i AI & Digital Transformation eseményén! Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy részese legyél ennek a jövőorientált beszélgetésnek. Regisztrálj és tájékozódj a részletekről itt!

Az AI-technológiákkal kapcsolatos egyik legerősebb kritika, hogy a mesterséges intelligencia modellek elképesztő mértékben fogyasztják az energiát és folyamatosan nő az energiaigényük. Mit mutatnak a számok és mire számíthatunk ezen a területen a jövőben?

Napjaink egyik legmeghatározóbb megatrendje egyértelműen a mesterséges intelligencia (AI) egyre terjedő alkalmazása. A MarketsandMarkets előrejelzése szerint az AI-hoz köthető költések 2027-re elérhetik a 407 milliárd dollárt, a Grand View Research prognózisa alapján pedig a számos iparágat forradalmasító technológia piaca 2024 és 2030 között évente átlagosan 36,6 százalékkal bővül majd. Miközben az AI hatalmas lehetőség az emberiség számára - és nem csak üzleti szempontból -, komoly kihívás is a kiugró energiaigénye miatt. Hogy egy szemléletes példát említsek:

A GPT-3 betanítása becslések szerint 1287 megawattóra villamos energiát emésztett fel, és 552 tonna CO2-t termelt - ez megfelel 123 darab benzinüzemű személygépkocsi egy éven át történő üzemeltetésének.

De az is sokat elárul az AI energiaigényéről, hogy egy ChatGPT-s keresés 10-szer több áramot emészt fel, mintha ugyanezt egy Google-ben tennénk meg. A mesterséges intelligenciához kapcsolható áramfogyasztásban hatalmas ugrásra lehet számítani a következő években, becslésünk szerint a 2023-as 4,3 GW-ról 13,5-18 GW-ra nőhet az AI energiaigénye 2028-ra, vagyis akár több mint négyszeresére. A világ adatközpontjai számára is egyre komolyabb kihívást jelent ez a trend, hiszen míg

2023-ban még az ilyen létesítmények teljes áramigényének 8 százaléka ment el a mesterségesintelligencia-alkalmazások kiszolgálására, addig 2028-ra 15-20 százalék körüli szintre nőhet ez az arány.

Mennyire fenntartható ez a növekedés, és miként tehetjük "zöldebbé" az AI-forradalmat? Az intelligens technológiák fejlődése rendkívül dinamikus, de elengedhetetlen, hogy a környezeti hatásokat is figyelembe vegyük. A mesterséges intelligencia energiafelhasználása és az adatok feldolgozásához szükséges erőforrások jelentős környezeti terhelést jelenthetnek. Ahhoz, hogy a fejlődés fenntarthatóbbá váljon, érdemes innovatív megoldásokat alkalmazni, mint például a megújuló energiaforrások használata a számítási feladatok ellátásához. Emellett a hatékonyabb algoritmusok kidolgozása, amelyek kevesebb energiát igényelnek, szintén jelentős előrelépést jelenthet. Továbbá fontos, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásait olyan területeken vezessük be, ahol valódi környezeti előnyöket nyújthatnak, mint például a fenntartható mezőgazdaság, a hulladékkezelés optimalizálása vagy az energiatakarékos rendszerek fejlesztése. Ezek az intézkedések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az AI-forradalom ne csak technológiai, hanem ökológiai szempontból is előnyös legyen.

A Schneider Electricnél hisszük, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán kihívásokat, hanem hatalmas lehetőségeket is kínál. Az AI segítségével hozzájárulhatunk generációnk legnagyobb problémájának, a klímaváltozásnak a kezeléséhez, azáltal, hogy az adatokat innovatív módon használjuk fel. Ezáltal javíthatjuk a hatékonyságot, növelhetjük a biztonságot, fokozhatjuk a termelékenységet és elősegíthetjük a fenntarthatóságot. Vegyünk egy konkrét példát: a horvátországi Karlovac városában működő Gradska Toplana távhőszolgáltató, amely több mint 8000 lakost szolgál ki, a mi District Energy rendszerünket alkalmazza. A hidraulikai modellezés terén az AI Load Forecaster modul segítségével optimalizálják a szolgáltatásukat, lehetővé téve, hogy hatékonyabban és fenntarthatóbban működjenek. Ez a példa jól mutatja, hogy az AI nem csupán technológiai újítás, hanem valódi megoldásokat kínál a gyakorlati problémákra.

Ezzel az AI megoldással előre jelezhetjük a távhőigényeket, és jobban optimalizálhatják a fűtéshez szükséges energia mennyiségét

A fűtés indításának és leállításának időzítése kulcsfontosságú az energiatakarékosság érdekében. Az optimális működés érdekében célszerű olyan időpontokat választani, amikor a hűtők, kazánok és energiatároló rendszerek a legnagyobb hatékonysággal üzemelnek. Ezzel nemcsak a működési és karbantartási költségeket lehet jelentősen csökkenteni, hanem a szén-dioxid-kibocsátás is mérséklődik. Az energiatakarékos intézkedések bevezetésével lehetőség nyílik a fenntarthatóbb működésre, így a környezetvédelmi szempontok is érvényesülnek.

Az energiaválság következtében Európában drámai mértékben megemelkedtek az energiaárak, ami különösen aggasztó helyzetet teremtett az adatközpontok számára, ahol az mesterséges intelligencia (AI) fejlődése miatt folyamatosan növekvő energiaigény mutatkozik. Ez a helyzet komoly versenyképességi hátrányt jelenthet a kontinens számára, hiszen a magas költségek miatt nehezebb lesz versenyezni más régiókkal, ahol az energiaárak alacsonyabbak. Az EU legnagyobb kihívásai közé tartozik a fenntartható energiaforrások gyorsabb kiépítése, a megújuló energia áramlásának stabilizálása, valamint az energiahatékonyság növelése az ipar és a szolgáltatások terén. Emellett a technológiai innovációk támogatása és a digitális infrastruktúra fejlesztése is kulcsfontosságú, hogy a kontinens ne maradjon le a globális versenyben. Az energiaárak emelkedése és az AI fejlődése közötti feszültség kezelése tehát elengedhetetlen a jövőbeli versenyképesség megőrzéséhez.

Más szemszögből közelíteném meg ezt a kérdést: a komoly kihívások, amelyekkel szembesülünk, valójában lehetőséget kínálnak számunkra, hogy innováljunk, alkalmazkodjunk és rugalmasan reagáljunk a változó körülményekre. Ami ma még hátrányként tűnik fel a versenyképesség szempontjából, az holnap már előnyként is megjelenhet. Ráadásul már léteznek konkrét példák arra, hogyan kezelhetjük az emelkedő energiaárakat és az AI által generált megnövekedett energiaigényt, nemcsak hatékony, hanem környezetbarát megoldásokkal is.

A múlt év végén indította el működését a Start Campus legújabb portugáliai adatközpontja, a SIN01, mely a cég ambiciózus, összesen 1,2 GW kapacitású kampuszának első lépése. Ez a 26 megawattos létesítmény egy korábbi erőmű szomszédságában helyezkedik el, és célja, hogy korszerű adatfeldolgozási megoldásokat kínáljon a növekvő digitális igények kielégítésére.

újrahasznosított ipari területen megvalósult adatközpontot úgy tervezték, hogy páratlan szintű működési hatékonyságot, megbízhatóságot és skálázhatóságot érjen el.

A Schneider Electric egyedülálló megoldásokat kínál az adatközpontok teljes életciklusának optimalizálására. Az ajánlatukhoz olyan innovatív technológiák tartoznak, mint a Galaxy VX UPS rendszerek, amelyek megbízható energiaellátást biztosítanak, valamint az SF6-mentes kapcsolóberendezések, amelyek segítenek elkerülni a káros üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezen kívül a hőérzékelőkkel felszerelt közép- és kisfeszültségű elosztórendszerek, valamint a nagy sűrűségű IT és kiszolgáló adatközponti terekhez tervezett egyéb infrastruktúrák is részei ennek a komplex csomagnak, amely a fenntarthatóság és a hatékonyság jegyében készült.

Az üzemidővel, a hatékonysággal és a megbízhatósággal kapcsolatos legmagasabb szintű elvárásoknak történő megfelelés érdekében az EcoStruxure szoftvereink valós idejű intelligenciát és automatizálási képességeket kínálnak, amelyekhez fokozott kiberbiztonsági szolgáltatások társulnak. Ezenkívül segítettük a Start Campust a 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származó energia beszerzésére irányuló áramvásárlási megállapodás (PPA) stratégiájának kidolgozásában.

Egy másik figyelemre méltó példa a Digital Realty által Heraklionban, Krétán létrehozott HER1 elnevezésű adatközpont. A létesítmény megvalósításához a Digital Realty egy már korábban bevált megoldást - az előregyártott adatközpont koncepcióját - alkalmazta, és a mi "EcoStruxure™ Modular Data Center" portfóliónk kulcsrakész megoldásaival biztosította a sikeres kivitelezést. A projekt során különösen fontos volt a gyors piaci bevezetés, a fokozott energiahatékonyság és a HER1 helyszíni gyártásának, tesztelésének és szállításának optimalizálása. A felmerülő kihívások hatékony kezelése érdekében...

Kifejlesztettünk egy személyre szabott megoldást, amely két, teljes mértékben integrált, előre gyártott modulra épül. Ezek a modulok számos fontos elemet tartalmaznak, mint például közép- és kisfeszültségű berendezések, transzformátorok, szünetmentes tápegységek (UPS) és léghűtési rendszerek.

Emellett két, nagy méretű, minden-az-egyben (all-in-one) adatcsarnokot is telepítettek, áramellátással, hűtéssel és informatikai rendszerekkel, a Schneider Electric EcoStruxure felügyeleti megoldását használva az épületek irányítására és az elektromos energiagazdálkodási rendszerek kezelésére. Érdemes kiemelni, hogy az alkalmazott megoldások bárhol bevezethetők, és a skálázhatóságuk révén különböző igényekhez is könnyedén igazíthatók - akár hazánkban is.

Az AI-adatközpontok működése során hatalmas mennyiségű hő keletkezik, ami komoly kihívást jelent a hűtés szempontjából. Számos innovatív technológia létezik, amelyek segítenek a szerverek hőmérsékletének optimalizálásában. Például, a folyadékhűtés egyre népszerűbb megoldás, amely lehetővé teszi a hő hatékonyabb elvezetését a szerverekből. Ezen kívül, a hűtőfolyadékok, mint például a zöld energiaforrásokból származó biológiai hűtőfolyadékok, szintén új lehetőségeket kínálnak. A hűtési rendszerek optimalizálására szolgáló mesterséges intelligencia alkalmazása is terjed, amely képes valós időben figyelni a hőmérsékletet és a terhelést, így a legjobb hűtési megoldások kiválasztására. Ezen kívül, a légáramlás optimalizálása, mint például a hideg- és melegfolyosók kialakítása, szintén hozzájárul a hatékonyabb hűtési megoldásokhoz. Végül, a geotermikus hűtés és a napenergia hasznosítása újabb fenntartható megoldások, amelyek segíthetnek a hőkezelési problémák kezelésében az adatközpontokban.

Az AI adatközpontok grafikus processzorokkal (GPU) felszerelt szervereket alkalmaznak, amelyek energia- és hűtési igényei jelentősen megemelkedtek. Ennek megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen a terhelés hatékony elosztása és a megfelelő hűtési megoldások alkalmazása. Bár a léghűtés jelenleg a legelterjedtebb módszer az iparágban, és valószínűleg még hosszú ideig fennmarad, a folyadékhűtésre való áttérés egyre inkább elkerülhetetlenné válik. Ez a technológia nemcsak a hűtési teljesítmény javítását szolgálja, hanem kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy az adatközpontok hatékonyan megbirkózzanak az AI alkalmazások által támasztott új kihívásokkal.

A folyadékhűtés számos előnyt kínál a léghűtéssel szemben, különösen az adatközpontok működésében.

A processzorok megbízhatóságának és teljesítményének növekedésétől kezdve a kompaktabb rack-sűrűség révén elérhető helytakarékosságon át egészen a vezetékekben található víz hőtehetetlenségének emelkedéséig, a folyadékhűtés számos módon hozzájárul az energiahatékonyság javításához és az energiafogyasztás csökkentéséhez. Az újgenerációs mesterséges intelligencia által vezérelt adatközpontok hűtési kihívásainak hatékonyabb kezelésére készülve úgy döntöttünk, hogy megvásároljuk a folyadékhűtési technológiákra specializálódott Motivair céget. Ezzel új kompetenciákat és innovatív megoldásokat nyerünk, amelyekkel hatékony támogatást nyújthatunk a jelenlegi és jövőbeli adatközpontok hűtési igényeihez.

Hogyan lehet elérni, hogy a jövő adatközpontjai egyszerre legyenek hatékonyak, könnyen üzemeltethetők és fenntarthatók?

A dinamikusan változó digitális környezet olyan adatközponti megoldásokat követel meg, amelyek egyszerre fókuszálnak a hatékonyságra és a fenntarthatóságra. Komoly kihívást jelent a jövőbiztos adatközponti dizájn létrehozása és üzemeltetése, amivel rugalmasan és skálázhatóan lehet reagálni a változások okozta igényekre. Olyan szoftveres támogatásra és felügyeleti rendszerre van szükség, amivel az üzemeltetés megtartja hatékonyságát, ugyanakkor képessé válik a gyors beavatkozásra is. Nem elhanyagolható szempont a rendelkezésre állás folyamatos biztosítása és a döntéshozatal támogatás sem, amihez a komplex, vendorsemleges, integrálható DCIM megoldás a kulcs.

Mi vagyunk az egyetlen gyártó, aki átfogó megoldásokat nyújt az adatközpontok fizikai infrastruktúrájának szinte minden aspektusára.

Holisztikus megközelítésünkkel az adatközpontok legfrissebb kihívásait is könnyedén kezelhetjük. Célunk, hogy ügyfeleink számára az AI által formált jövő ne csupán hatékony legyen, hanem fenntartható is. Megoldásaink révén egy olyan világot teremtünk, ahol a technológia és a környezet harmóniában élhet egymással.

Milyen hatással vannak a globális adatközponti piaci trendek Magyarországra és a hazai vállalkozásokra?

Bár elsőre talán távolinak tűnik a nagy adatközpontok AI-ready koncepciója és az ezzel járó kihívások, fontos, hogy itthon is elgondolkodjunk az ilyen létesítményekben bekövetkező változásokon. Jelenleg nem vagyunk a nagy adatközpontok hazája, de egyre inkább teret nyernek azok a skálázható AI modellek, amelyek már helyi adatközpontokban is működhetnek. A vállalatoknak érdemes felkészülniük ezek üzemeltetésére, hiszen az alkalmazásukkal jelentősen javíthatják versenypozíciójukat a piacon.