Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: "A jövőnk színpadán éppen most bontakozik ki a történelem drámája."
Úgy tűnik, hogy - egyelőre - véget ért a jelenkor egyik legdrámaibb fegyveres konfliktusa, a gázai háború. Ahogy azt tudjuk, a 2023. október 7-én történt, Hamász által elkövetett borzalmas támadást követően kétévnyi véres összecsapás zajlott, melynek következményeként több tízezer áldozatot és egy romokban heverő Gázai övezetet hagyott maga után. Ez a háború nem a hagyományos értelemben vett harc volt: egy reguláris hadsereg nézett szembe egy olyan terrorszervezettel, amely szándékosan figyelmen kívül hagyta a nemzetközi jog alapelveit, a túszszedéstől kezdve a civil infrastruktúra támadásáig, sőt a polgári lakosságot is védelmi pajzsként felhasználva. Ennek következtében a háborús veszteségekről szóló jelentések gyakran megtévesztőek. Az azonban egyértelmű, hogy az október 7-i brutalitásra nem maradtak válasz nélkül, és míg a Hamász abban bízott, hogy a sokat szenvedett palesztin civil lakosság feláldozása nemzetközi támogatást hoz számára, most súlyosan tévedett. Az izraeli hadsereg, melyet filmekbe illő, sőt azokat is felülmúló titkosszolgálati akciók támogattak, nem csupán a Hamászt semmisítette meg szinte teljesen, hanem a vele kooperáló proxycsoportokat is, köztük a legerősebbnek számító Hezbollahot. Október hetedike új fejezetet nyitott a Közel-Keleten, hiszen világossá vált, hogy a hosszú évtizedek során dollármilliókkal támogatott radikális muszlim félkatonai és terrorszervezetek pillanatok alatt összeomlanak, ha egy jól felszerelt hadsereggel és a világ legképzettebb titkosszolgálataival néznek szembe.
A radikális szervezetek vezetőinek és tagjainak jelentős részét ugyan elpusztították, de Gáza állapota tragikus: romokban hever, lakói pedig földönfutókká váltak, ami humanitárius katasztrófához vezetett. Azonban a határozott nagyhatalmi beavatkozás révén végre megvalósult a tűzszünet. Anélkül, hogy bármelyik fél mellett állást foglalnánk, el kell ismernünk, hogy ebben nagy része volt Donald Trump elnöknek, aki folyamatosan tárgyalt, figyelmeztetett, fenyegetett, majd újra kezdte az egész folyamatot, végül azonban sikerült elérnie a tűzszünetet. Ezzel párhuzamosan lehetővé tette, hogy azok a túszok, akiket két éven át embertelen körülmények között tartottak fogva, végre hazatérhessenek. Akik látták a közösségi médiában terjedő videókat a családtagok találkozásáról, érzékelhetik ennek a pillanatnak a mélységét és súlyát, amely a szavaknál sokkal többet jelent.
A háborúban részt vevő felek által közösen elfogadott béketerv összesen húsz pontban fogalmazza meg a jövőbeli együttműködés alapelveit. A tervezet kulcsfontosságú tételei között szerepel, hogy a Gázai övezetet terrormentes területté alakítják át, amely így biztonságosabbá válik mindenki számára. Amennyiben a két fél egyetértene a javaslatokkal, a konfliktus azonnali lezárására lehetőség nyílna. A terv szerint minden túszt, legyen az élő vagy elhunyt, visszaszolgáltatnak Izraelnek. Emellett Izrael 250 életfogytiglanra ítélt palesztint és 1700 másik gázait is szabadon bocsát. Továbbá, minden egyes túszért Izrael 15 palesztin holttestet ad át. A Hamász tagjai, akik a békés együttélés és a fegyvereik leadása mellett kötelezik el magukat, amnesztiában részesülnek. Azok a tagok, akik el kívánják hagyni a Gázai övezetet, biztonságos áthaladást kapnak kijelölt országokba. A Gázai övezetbe azonnali segélyt juttatnak, és egy technokrácia alapú, palesztinokból álló átmeneti kormány fogja irányítani. A kormányzatot hozzáértő palesztin szakemberek és nemzetközi szakértők alkotják, a "Béketanács" nevű nemzetközi testület felügyelete alatt, amelynek vezetője Donald Trump lesz. Ez a testület fogja megtervezni és finanszírozni a Gázai övezet újjáépítését, míg a Palesztin Hatóság megújítja saját struktúráját, és visszanyeri az irányítást Gáza felett. A terv részeként létrehozzák a Trump gazdasági fejlődési programot, amely a Gáza újjáépítését célozza. A Hamász és más frakciók vállalják, hogy nem fognak szerepet játszani Gáza irányításában. Minden katonai és terrorcselekményekre alkalmas infrastruktúrát, beleértve az alagutakat és fegyvergyártó üzemeket, elpusztítanak, és újat nem építenek; a Gázai övezetet lefegyverzik. Az új Gáza célja egy erős gazdaság megteremtése és a szomszédaival való békés együttélés. Izrael nem tervezi Gáza elfoglalását vagy annektálását. Vallásközi párbeszédet kezdenek, amely a toleranciára épül, hogy megváltoztassák a palesztinok és izraeliek egymásról alkotott képeit. Amíg a gázai újjáépítés folyamata zajlik, és a Palesztin Hatóság reformprogramja befejeződik, a körülmények lehetővé tehetik a palesztin önrendelkezés és államiság megteremtését, amelyet a palesztin emberek jogainak elismeréseként fognak kezelni.
A béketerv logikus és humánus feltételekből áll, amelynek egyaránt része az amnesztia és az újjáépítés, ami a legóvatosabb becslés szerint is több tíz milliárd dollárra rúg majd. És persze - a közel-keleti viszonyokat látva - egyáltalán nem biztos, hogy a felek tartani fogják magukat a megállapodáshoz. Az azonban bizonyos, hogy a hétvégi, szinte euforikus hangulatban zajló egyiptomi békecsúcs után elhallgattak a fegyverek, és mindkét oldalon sokat szenvedett családok ünnepelték határtalan örömmel, mondhatni önfeledten szeretteik hazatérését és a nyugalom rég nem látott perceit. És az is bizonyos, hogy igaz a mondás, miszerint a béketárgyalás nem sprint, hanem maraton. Vajon Európában, itt a szomszédunkban mikor kerül sor hasonlóra? Hiszen mindenki nagyon várja már...
