Epres Attila: A mandularák csendes ellenségeink A mandularák egy olyan rejtélyes betegség, amely sok esetben észrevétlenül bontogatja szárnyait. Mivel gyakran nem jár figyelemfelkeltő tünetekkel, sokan csak késői stádiumban szembesülnek vele. E betegség

Egy váratlan és megrázó pillanatban, derült égből villámcsapásként érte a hír Epres Attilát: mandularákot diagnosztizáltak nála. A népszerű színművész, aki mindig is elkötelezetten élt az egészséges életmód mellett, rendszeresen sportolt és távol tartotta magát a káros szenvedélyektől, mégis szembesülnie kellett ezzel a súlyos betegséggel. Szerencsére mára tünetmentes. Attila és orvosa megjegyzik, hogy a daganat kialakulásának okát nem tudják pontosan megmagyarázni, azonban kiemelik, hogy a gyógyulásához elengedhetetlen volt, hogy a fizikai állapota és a mentális jóléte is kedvező volt, ami segítette őt a betegség elleni küzdelemben. Epres Attila a diagnózistól a gyógyulásig tartó nehéz útról beszélt Tatár Csillának a Tünet című műsor legfrissebb epizódjában. A beszélgetésből Dián Dóri három kulcsfontosságú gondolatot emelt ki.
Epres Attilának semmilyen más tünet nem jelezte, hogy baj lenne, csak egy dudor a nyakán, aminek egy ideig nem tulajdonított nagy jelentőséget. Aztán amikor orvoshoz ment, akkor sem lett meg elsőre a diagnózis. Erről így mesélt:
"Ez egy néma betegség. Nagyon jellemző, hogy az első két orvos, aki látott, azt mondta, hogy nyálmirigy-gyulladás, vagy nyirokmirigy-gyulladás, és hogy el fog múlni, adtak antibiotikumot. Nem is hibáztathatók, hiszen nem mentek mélyebbre a vizsgálatok. Két körben szedtem csak a gyógyszert, mert amikor a Katlan Fesztiválon voltunk, egy operaénekes kolléganőm azt mondta, hogy nem jó a nyakamon az a dudor, meg kellene jobban nézetnem.
Ez lehetett júniusban, augusztusban megvolt a diagnózis. Ezt a dudort semmilyen tünet nem előzte meg - rendszeresen járok sportorvoshoz, ott sem találtak semmit, a leleteimen is tökéletes volt minden."
Ahhoz, hogy valaki hatékonyan harcoljon a rákkal, kulcsfontosságú tényező, hogy korábban hogyan élt, milyen állapotban van a szervezete, és milyen mentális erőforrásokkal rendelkezik. Epres Attila ebben a tekintetben kivételes helyzetben volt, hiszen egészséges életmódjának köszönhetően az orvosok rendkívül kedvező kilátásokat jósoltak a kezelése során.
Az élet folyamatos stresszel való megélése, a szorongásokkal és lelki terhekkel való küzdelem, a test és lélek elhanyagolása mind jelentősen befolyásolják az egészségi állapotot. Ha valaki nem figyel oda a fizikai jólétére – például ha nem mozog eleget, egészségtelenül táplálkozik, dohányzik vagy alkoholt fogyaszt, esetleg más szerekhez nyúl –, akkor a felépüléshez szükséges esélyek drámaian csökkenhetnek. Az idő kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. Én például azt hallottam, hogy a gyógyulásra vonatkozó esélyeim elég jónak mondhatók, akár 70%-ra is becsülik. Ezzel szemben azok, akik nem ilyen életmódban élnek, más arányokkal szembesülnek, ami jelentős különbség.
Tehát visszafelé megköszönheti magának az ember, hogy nem rombolta le a szervezetét és a mentális képességeit.
Mert nagyon sok rákbeteg attól kerül egyre rosszabb állapotba, hogy nincs elég önbizalma, nincs elég önértékelése ahhoz, hogy ennek nekirugaszkodjon. Sokan azt gondolják, hogy "nekem már úgyis mindegy, rám senkinek nincs szüksége". Ez egy borzasztó gondolatsor, ebbe bele lehet újra betegedni" - mondja a színész.
Az Epres Attilával folytatott interjút követően Tatár Csilla a színész orvosával, dr. Huszka János fül-orr-gégész és sebésszel folytatott beszélgetést. A doktor részletesen mesélt Attila kezeléséről, és megosztotta tapasztalatait arról is, hogy milyen kihívásokkal néz szembe, amikor egy páciens, a rákdiagnózis ellenére, továbbra is ragaszkodik káros szokásaihoz. Az orvos így fogalmazott:
A tüdőrákkal és gégerákkal küzdő betegek sokszor nem hagyják abba a dohányzást. Hiába figyelmeztetjük őket, hogy ez ártalmas, a döntésük gyakran más irányba mutat.
Sokan vannak, akiknél a dohányzásról való lemondás szinte lehetetlen küldetésnek tűnik. Néha úgy tűnik, hogy még a legnagyobb veszélyek sem képesek eltántorítani őket, és inkább hajlandóak kockáztatni az egészségüket, mintsem hogy feladják ezt a szenvedélyt.
Ez egyfajta függőségi dinamika. Vannak, akik érzékenyebbek a szenvedélyek csábítására, míg mások ellenállóbbak. Például egyesek csak egyszer kóstolják meg a marihuánát, és úgy érzik, hogy nem akarják folytatni. Viszont akadnak olyanok is, akik az első élmény után így reagálnak: "Ez fantasztikus, meg kell tapasztalnom még többet, hátha találok még intenzívebb élményeket." Azok, akik gégerákban vagy tüdőrákban szenvednek, de nem hajlandók letenni a cigarettát, gyakran kétségbeesnek, és ahogy az állapotuk romlik, úgy a belső erejük is egyre inkább elhalványul, míg végül a túlélési ösztönük sem aktiválódik.
Ha érdekel, milyen gondolatok fogalmazódtak meg Attilában a betegségének okairól, hogyan élt meg a diagnózissal járó kihívásokat, és milyen hozzáállással indult neki a kezeléseknek, valamint hogy az orvos milyen tényezőket emelt ki a betegség hátterében, érdemes megnézned a teljes beszélgetést!