Elérkeztünk egy kulcsfontosságú pillanathoz? A szigorú intézkedések elkerülhetetlenek, és senki sem kerülheti el a következményeket - Agrárszektor

Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!

A világ országai hamarosan Brazíliában ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy új vállalásokat tegyenek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) égisze alatt zajló Felek Konferenciáján, közismertebb nevén a COP30-on. Ez az éves klímacsúcs az éghajlat-politika legfontosabb döntéshozó fóruma, és az eseményre most először olyan helyzetben kerül sor, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság már kimondta: a klímavédelem nemcsak erkölcsi, hanem jogilag kikényszeríthető állami kötelezettség. Ez a vélemény új korszakot nyithat a globális éghajlatpolitikában - és alapjaiban rendezi át a jogi felelősség kérdését.

A folyamat gyökerei a csendes-óceáni Vanuatu szigetén keresendők, amely az utóbbi évek során hurrikánok és áradások sújtotta területek egyikévé vált. A kis szigetállam kezdeményezésére az ENSZ Közgyűlése 2023-ban egyhangúlag kérte a Nemzetközi Bíróságot, hogy tisztázza, milyen nemzetközi jogi kötelezettségek terhelik az országokat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az eljárás során több mint száz állam és nemzetközi szervezet vett részt, a Bíróság pedig a legújabb tudományos bizonyítékokra támaszkodott, beleértve az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentéseit is - áll a sajtóközleményben.

A tanácsadó vélemény legfontosabb üzenete, hogy az államok nem dönthetnek szabadon arról, mennyi erőfeszítést tesznek a globális felmelegedés megfékezésére. A Párizsi Megállapodásban vállalt nemzeti hozzájárulásoknak igazodniuk kell a tudomány mindenkori állásához, és összességükben alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a felmelegedést másfél Celsius-fokon belül tartsák. Dr. Sulyok Katalin környezetjogász, a Durham University docense és az ELTE ÁJK magántanára hangsúlyozza:

Az államok kötelesek a lehető legnagyobb ambícióval eljárni, és ez a kötelezettség nem pusztán szimbolikus, hanem egy szigorú gondossági kötelezettség, azaz az állam köteles minden szükséges intézkedést megtenni a másfél fokos cél megtartása érdekében.

A Bíróság szerint a környezeti kármegelőzés szokásjogi kötelezettsége kiterjed az éghajlatváltozás okaira is. Ez azt jelenti, hogy minden állam - függetlenül fejlettségétől vagy kibocsátási szintjétől - köteles mindent megtenni, hogy az ellenőrzése alá tartozó üvegházhatású gázok ne okozzanak jelentős károsodást az éghajlati rendszerben.

A tanácsadó véleménye világosan rávilágít arra, hogy a klímaegyezményekből kilépő országokat is terheli a megelőzés és az együttműködés kötelezettsége, amely a nemzetközi szokásjogból ered. Ez különösen fontos üzenet az Egyesült Államok számára, amely Donald Trump elnöksége alatt másodszor is hátat fordított a Párizsi Klímamegállapodásnak. A Bíróság állásfoglalása szerint az együttműködésre való kötelezettség nem csupán a formális tagságon alapul, hanem minden állam számára kötelező, függetlenül attól, hogy részt vesz-e az egyezményben. Ezért az Egyesült Államoknak is felelőssége van az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, hasonlóan azokhoz az országokhoz, amelyek továbbra is elkötelezettek a megállapodás iránt. A döntés egyértelmű üzenete: a kilépés nem mentesít a klímaváltozás okozta felelősség alól.

A tanácsadó értékelése részletesen bemutatja a jogsértések következményeit. Az államoknak nemcsak a jogsértő magatartások felszámolására kell törekedniük, hanem arra is garanciát kell adniuk, hogy a jövőben elkerüljék a hasonló mulasztásokat. Bizonyos esetekben pedig kártérítési kötelezettség is fennállhat az éghajlatváltozás által okozott károk tekintetében. Dr. Sulyok Katalin hangsúlyozza, hogy "a Bíróság megerősítette, hogy elvi szinten mindhárom jogorvoslat (többek között az anyagi kártérítés) érvényesíthető". Ez a megállapítás új lehetőségeket teremt arra, hogy az éghajlatváltozás következményeként bekövetkezett károk miatt nemzetközi szinten is felelősségre vonásra kerülhessen sor - emelték ki.

Természetesen ehhez az is szükséges, hogy az államok elfogadják valamilyen nemzetközi bíróság joghatóságát a klímaperes jogvitájuk rendezésére. Bár a tanácsadó vélemény nem kötelező erejű, hatása így is messze túlmutat a hágai Bíróság falain. A dokumentum várhatóan hivatkozási alap lesz a jövő klímapereiben, és nehéz lesz figyelmen kívül hagyni a nemzetközi klímatárgyalásokon is. Magyarország szempontjából is iránymutató a döntés, hiszen hazánkban

Jelenleg folyamatban van egy új klímatörvény előkészítése, amely új, lényeges rendelkezéseket kíván bevezetni. E törvény kapcsán kulcsfontosságú tényező, hogy milyen éghajlatvédelmi kötelezettségeket ír elő Magyarország számára a nemzetközi jogi keretrendszer.

- írja elemzésében Dr. Sulyok Katalin.

A hágai Bíróság döntése tehát nem csupán jogértelmezés: fordulópont abban, ahogyan a világ az éghajlatváltozás felelősségét kezeli. A klímavédelem mostantól nemcsak erkölcsi, hanem jogi kötelesség is - olyan, amely alól még a legnagyobb hatalmak sem bújhatnak ki. A COP30 pedig így nem pusztán új vállalásokról, hanem a jogi számonkérhetőség korszakának kezdetéről is szólhat - zárult a sajtóanyag.