Vészjósló előjel a befektetők számára: ha minden egyes közgazdász egyöntetűen egyetértene, az nem feltétlenül kedvező hír.
Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a konferenciát megnyitó előadásában leszögezte: a megtakarítási piac kiemelt jelentőséggel bír mind a pénzügyi stabilitás, mind a monetáris politika szempontjából, ezért kulcsfontosságú, hogy a befektetők minél tudatosabban döntsenek, ezt is igyekszik elősegíteni az MNB friss Megtakarítási jelentése. A számok azt mutatják, hogy a magyarok nettó pénzügyi vagyona nemzetközi összevetésben magas, a GDP 114%-ára tehető, ez lényegesen meghaladja a régiós országok többségében (pl. Lengyelországban, Romániában vagy Szlovákiában) látott szintet - ehhez nagyban hozzájárul a magyar háztartások alacsony eladósodottsága.
A magyar megtakarítási struktúra egyik jellegzetessége, hogy a lakossági portfólióban kiemelkedően magas arányt képviselnek a kötvények, különösen az államkötvények. Az állomány jelentős növekedése a 2019-ben bevezetett Magyar Állampapír Plusznak köszönhető, amely új lendületet adott a befektetési kedvnek. Azonban az inflációkövető állampapírok hamarosan a befektetők favoritjaivá váltak, és mára a háztartások kezében lévő kötvényállomány egy stabil, magas szinten stabilizálódott.
A vagyoni koncentráció Magyarországon viszonylag jelentős, ám ez a jelenség nem számít egyedülállónak a környező országokban sem.
Banai Ádám rámutatott, hogy a bankbetétek és készpénzes tranzakciók alakulása egyértelműen tükrözi a lakosság tudatos reakcióját az infláció ingadozásaira. Ugyanakkor a készpénz aránya továbbra is jelentős, ami lehetőséget teremt a fejlődésre; ennek következtében a megtakarítók ezermilliárdnyi hozamtól esnek el. Az utóbbi évtized tapasztalatai alapján a legnagyobb hozamokat a részvények és részvényalapok biztosították, míg a devizás befektetésekkel szemben a forintalapú befektetések kiemelkedtek a közelmúlt hozamversenyében.
Az ügyfelek a lábukkal szavaznak, oda mennek, ahol a legjobb hozamok elérésére van kilátás, a jelek szerint a magyar befektetési alapok egyelőre kielégítik az igényeket - hangzott el a vagyonkezelői panelbeszélgetésen. A vagyonkezelési piac az üzletági vezetők szerint jó éven van túl, ebben az év első felében érkező példátlan állampapír-kifizetések is szerepet játszottak. A szektor ugyanakkor visszatérő nehézségekkel is küzd, az ügyfelek sok esetben költségérzékenyek, különösen akkor, ha explicit módon látják a terheléseket.
Ezzel szemben egy jól menő befektetési alaptól a hozamának köszönhetően könnyebben elfogadják az ügyfelek a magasabb díjazást.
A tanácsadók utánpótlása többek szerint is kihívást jelent, a prémium banki szegmensben az üzleti modell nem feltétlenül tesz lehetővé kiemelkedően versenyképes juttatásokat, de a privátbanki szakma vonzereje is csökkent az utóbbi évtizedekben. Erre a saját szervezésű képzések, illetve a digitalizáció jelenthetnek megoldást, ez utóbbi abban is segíthet, hogy mérséklődjön az egyre több ügyfelet kiszolgáló bankárok terhelése. A mostani környezetben nem mindenki nyitott a kockázatra, de a jó hozampotenciál jelenleg többek között az aktívan kezelt, abszolút hozamú alapok környékén keresendő, miközben a biztonságos állampapíroknak továbbra is van helyük a portfólióban.
Ritka pillanat, amikor magánbefektetők nyíltan megosztják tapasztalataikat a magyar vagyonkezelési szolgáltatásokkal kapcsolatban. A Portfolio konferenciáján erre lehetőség nyílt: Kovács Nimród és Duda Ernő, akik több évtizedes szakmai háttérrel rendelkeznek, őszintén kifejtették véleményüket a legfontosabb kérdésekről. Megállapították, hogy a befektetések világában nincs biztos recept; a diverzifikáció és a kockázatkezelés kulcsfontosságú, mivel a helytelen kockázatkezelés akár a legagresszívabb portfóliók gyors összeomlásához is vezethet. A kapitalizmus alapja a bizalom, ám ügyfélként sokan tapasztalják, hogy a magyar privátbanki szolgáltatásokból gyakran hiányzik az igazi hozzáadott érték és a szakmai mélység. Sok vagyonos ügyfél nem csupán tőkéje megőrzésére törekszik, hanem annak gyarapítására is, ezért aktívabb tanácsadásra, kreatív ötletekre és eredeti gondolatokra vágynak. A költségekkel kapcsolatban pedig hangsúlyozták, hogy...
nem gond, ha a bróker is szénné keresi magát, amennyiben az ügyfél is jól jár, de ehhez transzparens, érthető költségstruktúrára van szükség.
Kritika érte a magyar szolgáltatók technológiai lemaradását is, a nemzetközi befektetési szolgáltatásokat is jól ismerő ügyfelek tapasztalata szerint például Amerikában töredék költségek mellett lehet itthon még hiányzó szolgáltatásokhoz is hozzáférni. Továbbá azt is megfogalmazták, hogy ma ügyfélként erősebb emberi kapcsolatra, személyes jelenlétre vágynának a magyar vagyonkezelési szolgáltatóktól.
Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere a második szekciót megnyitó előadásában visszatekintett az év legfontosabb tanulságaira. Elmondása szerint 2023-ban a már régóta ismert összefüggések újraértelmezése volt a középpontban. A befektetési szakember figyelmeztetett, hogy ha a közgazdászok között egyértelmű konszenzus alakul ki a jövőbeli eseményekről, az gyakran a figyelmeztető jelzőfényként szolgál, hiszen ilyenkor nagyobb az esélye annak, hogy a valóság eltér a várakozásoktól. Erre példa volt Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései, amelyektől sokan recessziót jósoltak, de végül ez a forgatókönyv nem valósult meg.
Ha tíz közgazdászból mind a tíz egyetértene, akkor az már figyelmeztető jel lehet. A konszenzus ugyanis gyakran elnyomja a kreatív gondolkodást és az innovatív ötleteket, így könnyen vezethet téves következtetésekhez.
- emelte ki Zsiday.
A portfóliómenedzser elmondása szerint a forint carry nagyon kifizetődő stratégia volt az utóbbi 5 évben, továbbá felhívta a figyelmet a megatrendek előnyeire, például az urán és és a görög bankrészvények is hosszú ideje jó befektetésnek bizonyultak.
Európa strukturális válságban van, kifulladt a korábbi növekedési modell, nincs már olcsó energia és olcsó munkaerő, a kontinens pedig egyelőre nem találta meg az új irányt - hangzott el a makrogazdasági panelbeszélgetésen. A gazdasági környezet depresszív, a fellendülések legfeljebb átmenetiek, és a lassú növekedés évekre velünk maradhat. Magyarország számára különösen érzékeny pont az autóipar gyengélkedése, miközben rövid távon a költségvetési élénkítés adhat némi lendületet, de középtávon a 4 százalékos növekedés nem tűnik reálisnak. A termelékenység javítása és a demográfiai kihívások kezelése továbbra is kulcsfeladat.
A magyar infláció csökkenésére van esély, amennyiben a jegybank megőrzi óvatos politikai irányvonalát. Ugyanakkor kisebb ingadozásokra továbbra is lehet számítani a jövőben.
Az EKB 2 százalék körüli kamatszintje mellett a magyar monetáris politika számára korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre, így rendkívül körültekintően kell egyensúlyt találniuk a forint stabilitása és az inflációs célok között. A befektetési tájképet jelenleg az határozza meg, hogy az európai megtakarítások jelentős része az Egyesült Államok felé áramlik, miközben a kontinens vállalatai tőkehiányban szenvednek, és a magyar eszközök továbbra is kedvező áron érhetők el.
A következő évben akár 5 százalékra is emelkedhet az infláció, ami továbbra is komoly kihívást jelent a 3 százalékos cél elérésében – ezt emelték ki a portfóliómenedzserek. Egy abszolút hozamú alapnak nemcsak ezzel, hanem a 6 százalékos állampapírhozammal is meg kell küzdenie, miközben az ügyfelek részéről két számjegyű hozamelvárásokkal találkoznak, amelyek forintban, különösen kedvező években, reálisnak is tekinthetők. A magyar tőkepiac jövőbeli kilátásait erősen befolyásolja a 2026-os választási év: a blue chip részvények stabilitása ugyan megmarad, de a kötvénypiac érzékenyebben reagálhat a politikai eseményekre. A külföldi befektetők érdeklődése a magyar állampapírok iránt növekszik, és a szakértők szerint akár választási "kockázati felár" kiárazódására is számítani lehet. Az Egyesült Államokban is fordulópont várható: a Fed vezetésváltása és a lehetséges kamatcsökkentések élénkíthetik a piacokat, bár előbb egy jelentős korrekció is bekövetkezhet. A szakértők úgy vélik, hogy 2026-ban a carry trade és a rövid lejáratú kötvények újra vonzóbbá válhatnak, míg a klímaváltozással kapcsolatos szektorok érték alapú megközelítésben hosszú távon is ígéretes belépési lehetőségeket kínálhatnak.
Duronelly Péter, a Magyar Telekom szakértője, előadásában rávilágított az AI világának izgalmas lehetőségeire. Az AI nem csupán egy hagyományos informatikai rendszer, hanem egy olyan intelligens megoldás, amely túlmutat a leíró statisztikákon és a klasszikus gépi tanuláson. Képes önálló cselekvések végrehajtására is. Péter példaként említette, hogy az AI-chatbotok már eljutottak arra a szintre, hogy képesek részvényárfolyam-előrejelző programokat összeállítani, ahol az emberi szerep csupán a megfelelő környezet biztosítására korlátozódik. Bár az előrejelzések nem mindig bizonyulnak pontosnak, az már önmagában jelentős előrelépés, hogy egy chatbot képes felfogni a felhasználó kívánságait, összegyűjteni a szükséges adatokat, és szinte emberi beavatkozás nélkül komplex rendszereket létrehozni.
Semmi sem valósulhat meg, ha nincs mögötte megfelelő információnk.
Duronelly Péter hangsúlyozta, hogy az adatok összetétele a mintázatok és a zaj keverékéből áll, és a zaj csökkentéséhez elengedhetetlen a jelentős mennyiségű adatgyűjtés.
Az AI jelenlegi legelterjedtebb alkalmazási területei közé tartozik, hogy támogatja az adatfeldolgozást és segít kiszűrni a pillanatnyi emberi torzításokat. Képes automatizálni a monoton feladatokat, ezzel csökkentve a hibalehetőségeket, és jelentősen felgyorsítja a kutatási és fejlesztési folyamatokat. Emellett a tőkepiacokon is viszonylag hatékony kereskedési segédeszközként funkcionál, ami új lehetőségeket teremt a befektetők számára.
Egy nemrégiben zajlott panelbeszélgetés során, amely az alternatív befektetésekről, az ESG-ről és a mesterséges intelligenciáról szólt, a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a privát piacon elérhető eszközök leginkább hosszú távú, akár 20 éves befektetési célokhoz ideálisak, ahol a likviditás hiánya nem jelent akadályt. A tőzsdei termékekkel való hasonlóságok miatt azonban a private equity stratégiák már sok esetben könnyen reprodukálhatók. Az ingatlanalapok továbbra is vonzó alternatívát jelentenek, hiszen alacsonyabb tőkével is hozzáférhetők, ráadásul napon belüli visszaváltási lehetőségük likviditási előnyt biztosít. A diverzifikáció jelentősége a Covid-19 és a háborús helyzet következtében még inkább nyilvánvalóvá vált: míg bizonyos szegmensek visszaesnek, mások virágzanak. Az ESG márka hitelessége az utóbbi időben megingott, sokan a "zöldmosásra" gondolnak, így ma már nem olyan vonzó értékesítési érv, noha a környezeti és társadalmi hatások figyelembevétele továbbra is kulcsfontosságú. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia szerepe a portfóliókezelésben folyamatosan erősödik: segít a döntéshozatalban, gyorsan feldolgozza az aktuális híreket, és az elemzési folyamatokat is támogatja – egy szakértő szavaival élve, „mintha minden portfóliómenedzser mellé kapnánk egy gyors és tehetséges junior kollégát.”
A konferencia végén megtartottuk a Portfolio Investment and Wealth Management Awards díjátadót, ahol számos elismerést osztottunk ki. A díjak között szerepelt az Év Alapkezelője, az Év Magyarországon kezelt alapja, az Év Portfóliómenedzsere, az Év Privátbankára, valamint más kiemelkedő teljesítményekért járó kitüntetések. E rendezvény keretében részletesen bemutattuk az elnyert díjakat és a győzteseket.
Címlapkép forrása: Mónus Márton / Portfolio.
Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a jogi információk részletezése egyedi körülmények között változhat.
